Zeneelmélet - 4/1. Akkordkötések - landmine

Zeneelméleti sorozat - 4/1. rész

Akkordkötések


E részben a hangnemi funkciókat, illetve a hangnemek fokaira épülő hangzatokat vesszük át, hogy aztán bele tudjunk merülni a különféle akkordmenetekbe...


CIKKEK - ZENEI BLOG

Kapcsolódó anyagok:
1. rész: Ritmus
2/1. rész: Skálák 1
2/2. rész: Skálák 2
3/1. rész: Hármashangzatok
3/2. rész: Szeptimakkordok
4/2. rész: Összhangzattan 2
5/1. rész: Modális skálák 1
5/2. rész: Modális skálák 2
6. rész: Improvizáció

ÖSSZES CIKK

Share


2020-06-25 • Bejegyzés: landmine


A cikkek tartalmának, anyagainak más helyeken való megjelenítéséhez engedélykérés szükséges!



★ Kezdés előtt olvassuk át a motivációs Bevezetőt!

📹 A cikkek tartalma videós változatban is elérhető!



A zene egy aktív művészeti ág, amelyben mindig valamilyen mozgás történik. A mozgás egy "történet" kibontásához szükséges, vagyis olyan, mintha elmesélnénk valamit. Ahogy egy történetnek van kiindulópontja, különféle szövevényei és lezárása is, úgy a zenében is megtalálhatók ezek a tendenciák.

Funkciók a zenében


A zene kiinduló állapotát tonikának nevezik. Ez az, ahonnan a mozgás elindul. Menet közben, ahogy a "történet folyik", eljutunk egy feszültebb tetőpontig (zenei nyelvben ez a domináns funkció), ami általában fel is oldódik tonikára, vagyis a kiinduló, nyugalmi pontra. Más esetben pedig továbbszövődik (hangnemváltás).
Egy zenei folyamat tehát általában tartalmaz kiindulást (tonika), elmozdulást, fokozást (szubdomináns), feszültséget (domináns), valamint feloldást vagy továbblépést.

A tonika, mint kiindulópont nyilvánvalóan a hangnem vagy skála első foka. A lezárási pont ugyanez, hiszen alaphangon nyugszik meg egy-egy téma.
A domináns olyan fok kell, hogy legyen, ami feszültséget eredményez - és ezt a legjobban olyan hangokkal idézhetjük elő, amik az alaphangot kikerülik, körülírják, és ezzel feloldást kívánnak. A legjobb domináns hangok: a hetedik fok (ez oldódik legerősebben a szomszédos alaphangra), a szekund (ez oldódik a tercre, ami meghatározza az akkord dúr/moll jellegét), illetve az alterált hangok.

Az alábbi példában figyeljük meg, milyen feszült és lezáratlan marad a dallam, ha nem oldjuk fel, hanem megállunk a második és hetedik fokon:




A hangnemek fokaira épülő hangzatok


Mindezek természetesen nem csak egy-egy hangra érvényesek, hanem harmóniákra is.
Ha a tonika az I. fokú akkord, akkor a domináns olyan akkord kell, hogy legyen, amiben benne van a hetedik és a második fok. Melyik lehet ez?
Ehhez szükséges ismernünk a hangnem fokaira épülő akkordokat és azok minőségeit.

➠ Vegyünk mondjuk egy G-dúr hangnemet, és építsünk hármasokat, ill. négyeseket az egyes fokaira!
Az elv: egy alaphangra tercet, kvintet, majd szeptimet építünk, amik kizárólag az adott skála hangjaiból állhatnak.
Pl. az első fok esetén: G-H-D-F# (azért nem f, mert a G-dúr skálában fisz van).
Az első fok tehát Gmaj7. Építsük tovább!

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




Összességében tehát dúr hangnemben

dúr akkord található az I., IV., V. fokokon;
moll akkord található a II., III., VI. fokokon;
és szűkített található a VII. fokon.

maj7 akkord található az I., IV. fokokon;
dom7 az V. fokon;
moll7 akkord található a II., III., VI. fokokon;
és félszűkített (m7b5) található a VII. fokon.

Ez az eredmény bármely dúr hangnemre érvényes lesz. (Próbáljuk ki!)

➠ Ha felépítenénk ezt egy moll skála fokaira is, a dúrhoz képest csupán tolódna a sor:

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




Így természetes moll hangnemben

moll akkord található az I., IV., V. fokokon;
dúr akkord található a III., VI., VII. fokokon;
és szűkített található a II. fokon.

moll7 akkord található az I., IV., V. fokokon;
maj7 akkord található a III., VI. fokokon;
félszűkített van a II. fokon;
dom7 pedig a VII. fokon.



➠ Fontos még látnunk a harmonikus moll hangnemet is:

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




Tehát harmonikus moll hangnemben

moll akkord található az I., IV. fokokon;
dúr akkord található az V., VI. fokokon;
bővített akkord van a III. fokon;
és szűkített található a II., VII. fokokon.

moll/maj7 akkord található az I. fokon;
moll7 található a IV. fokon;
dom7 van az V. fokon;
maj7 van a VI. fokon;
félszűkített van a II. fokon;
szűkített van a VII. fokon;
bővített maj7 van a III. fokon.








És ezzel választ is kaptunk arra, hogy a domináns akkord (mely tartalmazza a második és hetedik fokot is):
• dúr hangnemben: V. fok;
• term. mollban: V. vagy VII.* fok;
• harm. mollban: V. fok.

* Az V. fok term. mollban nem oldódik olyan erősen, mint a másik két hangnemben, mert itt a hetedik- és első fok között egészhang távolság van, míg a másik kettőnél csak fél. Emiatt a VII. fokot is ugyanolyan erősségű dominánsnak tekinthetjük.
A VII. fok a másik két hangnemben is tartalmazza az említett két hangot (egyébként a VII. fok egy V. fokú akkord alaphang nélkül, tehát felfogható a fordításának is), de alapvetően az V. fokot tekintjük elsődleges dominánsnak.

Így tehát a tonika (I. fok) mellett a domináns (V. fok) a hangnem legfontosabb foka; valamint ide sorolhatjuk még a szubdominánst (IV. fok) is - ezek a hangnem főfokai, míg a többiek (II., III., VI., VII.) a mellékfokok.

A főfokokból kirajzolódik a legalapvetőbb zenei menet:
I-IV-V-I.

➠ Nézzünk erre néhány példát!

1. A-dúr, I-IV-V-I:
- mivel dúr hangnemben az I., a IV., és az V. fok is dúr akkord, így ezeket kapjuk: A, D, E, A.
2. Term. g-moll, I-IV-V-I:
- mivel ebben a hangnemben az I., a IV., és az V. fok is moll akkord, így ezeket kapjuk: Gm, Cm, Dm, Gm.
3. Harm. f-moll, I-IV-V-I:
- mivel ebben a hangnemben az I., és a IV. fok moll akkord, míg az V. fok dúr, így ezeket kapjuk: Fm, Bbm, C, Fm.

Figyeljük meg a kétfajta moll közötti hangzásbeli különbséget! A harmonikus moll klasszikusabb hangzású menet, erősebb oldással..




Lássuk végül a feladatokat!


1. Akkordminőségek a hangnemekben


➠ Építsünk hármasokat és négyeseket egy-egy hangnem minden fokára!

• gyakoroljunk először dúr,
• majd a kétféle mollhangnemben is.

➠ Próbáljuk megtanulni az egyes fokokra épülő hangzatok minőségét, hogy ne kelljen minden alkalommal kiszámolni!
Minden dúrhangnem fokain ugyanolyan akkordokat találunk, ahogy minden term. és harm. moll hangnemén is.
➠ Játsszuk végig hangszerünkön az egyes fokokra épülő akkordokat, nézzük meg, hogyan szólnak egymás után!


2. I-IV-V-I akkordkötés


➠ Építsünk fejben (vagy leírva) I-IV-V-I meneteket minél többféle hangnemben, valamint hangszerünkön is játsszuk le!
➠ Az alábbi ábrán néhány példát hallunk I-IV-V-I kötésekre. Próbáljuk érezni és megfejteni, hogy melyik fajta hangnemben vagyunk (dúr/term. moll/harm. moll)!




★ Akkordkötések fő- és mellékfokokkal, hangnem-visszafejtés -folyt köv a következő részben:
Összhangzattan -2.rész


Share




CIKKEK - ZENEI BLOG

FŐOLDAL