Zeneelmélet - 4/2. Akkordkötések - landmine

Zeneelméleti sorozat - 4/2. rész

Akkordkötések


A második részben térünk rá a különféle akkordkötés-variációkra, ill. ezek elveire; valamint megismerkedünk a hangnem-visszafejtés fortélyaival is...


CIKKEK - ZENEI BLOG

Kapcsolódó anyagok:
1. rész: Ritmus
2/1. rész: Skálák 1
2/2. rész: Skálák 2
3/1. rész: Hármashangzatok
3/2. rész: Szeptimakkordok
4/1. rész: Összhangzattan 1
5/1. rész: Modális skálák 1
5/2. rész: Modális skálák 2
6. rész: Improvizáció

ÖSSZES CIKK

Share


2020-07-16 • Bejegyzés: landmine


A cikkek tartalmának, anyagainak más helyeken való megjelenítéséhez engedélykérés szükséges!



★ Kezdés előtt olvassuk át a motivációs Bevezetőt!

📹 A cikkek tartalma videós változatban is elérhető!



A szólamvezetés szabályai


Az előző részekben tárgyalt akkordfordítások itt is igen fontosak lesznek. Bár a könnyűzenében nem olyan merevek a szabályok, mint a klasszikusban, azért az akkordmenetek terén érdemes figyelni az alábbiakra:

• minél kisebbek az egyes hangok (szólamok) közötti mozgások, annál szebben szól az akkordváltás (ahol nem muszáj, ne mozdítsunk el hangot)
• ha több szólam is elmozdul, törekedjünk az ellenmozgásokra (minél kevesebb párhuzamos lépés legyen)

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




Az fenti ábra 1.verziójában egy I-IV-V-I menet látható C-dúrban, alaphelyzetű akkordokkal. Látható, hogy a IV., és V. fok minden hangja egyformán egészhangokat lép. Ilyesmivel találkozhatunk ugyan az élő zenében (főleg rock, ill. riff-központú zenéknél), tehát ez is működhet; de a szebb szólamvezetés miatt (főleg, ha harmónia-alapú zenéről van szó) érdemes a második ábrán látható elveket alkalmazni. Bár ez nem mindig megoldható, és persze helyzettől, stílustól is függ, mikor melyik szól jobban, dögösebben, stb. Ennek letisztulásához szükséges némi gyakorlat...
Az első ábra I-IV lépésénél minden hang egyformán kvartokat ugrik, amit egyrészt párhuzamos mozgásnak minősül, másrészt túl nagyok a szólammozgások is.

A második, tetszetősebb megoldásnál az I. fokú akkord (C-E-G) és a IV. (F-A-C) fok közötti azonos hangot nem mozdítottuk el (nincs mozgás), ill. a másik kettő is csak egy-egy hanggal mozdult. A IV-V váltásnál is elkerültük a párhuzamos mozgást; valamint az V-I oldásnál is egészen kicsik a mozgások, ill. szépen kivehető a két legfontosabb oldódás is: h→c és d→e.
Természetesen a fenti elvek megvalósulása nem lehetséges alaphelyzetű akkordokkal (lásd az 1. ábrán), tehát mindenképp fordításokat kell használnunk.
Figyeljük meg, hogy a fenti, ill. a következő menetekben minden fokon más-más fordítás szerepel!

Nézzük a két további lehetséges verziót (első és második fordításból indítva):

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




Valamint jöjjön három mollos variáció (harm. h-mollban) - figyeljük az állandó hangokat, ill. a többi szólamot, miként mozdulnak el:

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




Természetesen szeptimakkordok esetén is megvalósíthatók a "helyes" formulák.
Az alábbi ábrán egy G-dúr I- IV- V-I látható kétféle verzióban. (Pirossal jelölve a mozdulatlan hangok)

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




A tágabb felrakások (a hangok közötti távolság nagyobb, mint terc) könnyebben alkalmazhatók pl. gitáron.
Néhol ugyan nagyobbak itt-ott a basszusok ugrásai, de a kötések a többi szólamban minden más feltételnek megfelelnek.

Nézzünk egy alterált akkordos oldást is moll hangnemben:

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




És íme egy kötés perakkordos verzióban (figyeljünk a sor eleji előjegyzésre!):

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




A fenti példákon észrevehető, hogy a kvint vagy alaphang el is hagyható - ezek nem határoznak meg dúr/moll minőséget.

A hangnem és a zenei mozgások gerincét tehát a főfokok adják. Egy ilyen I-IV-V-I kört autentikus zárlatnak (vagy kadenciának) neveznek. Ez persze csak egy irányultság, egy kiindulópont; akár teljesen meg is lehet forgatni (plagális irány): I-V-IV-I. Ez történik pl. a bluesban is.
Hallgassuk meg az alábbi példán, mi a különbség a kétféle irány között:




Mellékfokok


Hogy behozhassuk a mellékfokokat is, meg kell néznünk, hogyan illeszkednek a körbe, ill. milyen viszonyban vannak a főfokokkal.
A főfokok és mellékfokok közötti alapvető kapcsolatot az mutatja meg, hogy hány közös hang van ezekben az akkordokban. Ha legalább kettő (vagy több), akkor ezek az akkordok hasonló hangzásúak lehetnek és hasonló funkciókkal is bírhatnak.

Nézzük át az első rész akkordtáblázatait, és máris láthatjuk, mely fokok között van erős kapcsolat (hármashangzatok esetén két közös hang, szeptimek esetén három).
Az I. fokú G és a III. fokú Hm akkord között két közös hang van: h és d (szeptimakkordok esetén három: h, d és fisz). Az I. és VI. fok között szintén: g és h (szeptimekben: g, h, d).
A IV. fokú C és a II. fokú Am között ugyancsak: c és e (szeptimakkordoknál: c, e és g).

Ezek a fokok akár ki is cserélhetők egymással, ill. bővíthetik is az alap körünket. Nézzünk néhány példát:

I-II-V-I - itt a IV. fokot cseréltük II.-ra.
I-III-IV-V - itt a III. fokot illesztettük be az első fok után.
I-VI-II-V - itt az első fokot VI. fokkal bővítettük, ill. a IV. fokot II.-ra cseréltük.

Megjegyzés:

• találhatunk egyéb erős kapcsolatokat pl. az V. és III., ill. az V. és VII. fok között, de az V. fokot (mint legerősebb dominánst) ritkán cserélik ki. Vagy ha mégis, azt inkább fordításként teszik. Pl. C-dúrban I-IV-VII-I esetén a VII. fok (h-d-f) felfogható egy alaphang nélküli V. foknak (g-h-d-f).






A szokványos I-IV-V-I kör tehát csak kiindulópont; sok egyéb variációval találkozhatunk még. Néhány példa:
I-II-I-IV-V
I-III-II-IV-V
I-VI-II-IV-I-V-I
IV-V-I-IV-I
VI-I-IV-I-V
, stb...

➠ Próbáljuk ki őket dúr és moll hangnemekben is!

Lássunk néhány "helyes" kötést melléfokokkal is:

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!






A második példa akkordjaiban érdekes szekund-súrlódások láthatók (d-esz, bé-c, esz-f).
A harmadikban két-két akkord is szerepel ugyanazon funkció alatt, más-más színezőhangokkal.
➠ Játsszuk át őket hangszerünkön is, figyeljük meg külön-külön a szólamok mozgásait!


Hangnem-visszafejtés


A visszafejtés is fontos momentum - főleg, ha dolgozni szeretnénk egy-egy témával, szólózni rá, stb. Hangnemet visszakeresni lehet dallamokból, szólókból, vagy akkordkörökből is.
A dallamok/szólók hangjai magasság szerint rendezve nagyrészt ki is rajzolják a skálát - ami egyúttal a hangnemet is fedi (legalábbis egyhangnemes témáknál).

Vannak viszont olyan helyzetek, ahol nem tudunk dallamból visszafejteni. Marad tehát a harmóniaelemzés.
Ha megvizsgálunk egy-egy akkordkört, az akkordok minőségéből a fokok ismerete alapján megfejthetjük a hangnemet.
Nézzünk pár példát!

• Adott egy akkordkör: Fm, Db, Bbm, C.

Az egyszerűbb megoldás, ha megvizsgáljuk akkordonként, melyik lehet az első fok, és ahhoz illeszkedik-e a többi akkord. Ha pl. C-t feltételeznénk tonikának, akkor nem lehetne benne pl. desz (hiszen C második foka d), így ez máris kiesik. Ha Desz-t vennénk I-nek, oda illene ugyan az Fm (mint III. fok), és a Bbm is (mint VI.), viszont a C kilóg (szűkítettnek kellene lennie, hiszen VII. fok) - ez sem jó. Bbm-nál ugyanígy. Az Fm-nál viszont minden stimmel: Fm I. fok, Db VI., Bbm IV., és C V. fok (utóbbi miatt ez tehát harmonikus f-moll hangnem).
Később, ha már jobban rálátunk, egyből feltűnik majd a két moll - ezekből sejthető, hogy I. és IV. fokról van szó. A többit már csak ellenőrizni kell.

• Másik körünk: Amaj7, Emaj7, F#m, H7#5.

Első opcióként itt is végig lehet nézni minden akkordot, melyik lehet a tonika. Viszont szemet szúrhat 1-2 dolog: pl. a két maj7 akkord. Ha megnézzük az akkordépítős táblázatainkat, láthatjuk, hogy maj7 I. és IV. fokon lehet. Ami még árulkodóbb: dom7 akkord csak egyetlen fokon lehet: az V. fokon. Ebből máris adódik a hangnem, csak vissza kell számolnunk I. fokra (ami az Emaj7).
Emaj (I), Amaj (IV), H7 (V), F#m (II).

• Végül jöjjön még egy riffesebb megközelítés (hanganyag):

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




Itt ugyan nincsenek teljes akkordok, így csak a fogások (power chordok) alaphangjaira támaszkodhatunk: F#, D, H, C#, F.
Viszgáljuk meg, melyik lehet az I. fok. A C# nem, mert annak II. fokán disz lenne, nem d. A D szintén nem, mert annak VII. fokán szűkített lenne (szűkített kvinttel) - itt pedig tiszta kvint van. Hm-ban ugyanez a fok szűkített lenne (II); H-dúrban pedig nincs d - így ezek is kiesnek. F-ben nincs fisz.. Így marad a F#, mert fisz-mollba (dúrba nem!) beleillik minden fok.
F#m (I), D (VI), H (IV), C# (V). Az F hang itt valójában (enharmonikusan) eisz - ez pedig a Fisz megemelt VII. foka, ami harmonikus fisz-mollra utal. (Másrészt ez az akkord az V. fokú C#m fordításaként is felfogható.)

Riffek és akkordkörök esetében is nagyrészt a kiinduló- vagy záróhang az első fok - hiszen legtöbb esetben a témák végén feloldás történik a tonikára..
Némi gyakorlással már akár hallásból is rá fogunk tudni érezni a hangnemre; vagy a fent említett "trükkök" fognak gyors segítséget nyújtani.


A fenti kadenciák (akkordmenetek) változatos kiindulási alapok; az elveket követve -egy kis variálással- sokféle akkordkör összerakható belőlük. Kísérletezzünk bátran!
Mivel ezek csak alapsémák (és nem kötött szabályok), bármi tetszőlegesen variálható, keverhető, sőt akár teljesen fel is borítható.. minden a kreativitáson (és persze a megvalósításon) múlik.
Léteznek olyan zenék/témák is, melyek kilépnek a fent vázolt funkciós gondolkodásból - ilyen törekvésekkel itt-ott még találkozni fogunk.



Most pedig jöjjenek a feladatok!


Akkordkötések fő- és mellékfokokkal


➠ Építsünk I-IV-V-I meneteket hármasokkal! Figyeljünk a szólammozgásokra és a "szabályokra".

• gyakoroljuk először dúr,
• majd a kétféle moll hangnemben.

➠ Gyakoroljuk később szeptimakkordokkal is; ill. színezőhangos- és alterált variációkban!
➠ Hozzuk be a mellékfokokat, bővítsünk, helyettesítsünk velük!
Próbáljunk ki sokféle kötést sokféle hangnemben! Ez hosszabb folyamat, adjunk neki bőven időt, gyakoroljuk sokat! Ezekkel a gyakorlatokkal rengeteget fejlődhet a hallásunk, harmóniai érzékünk.
➠ Az elméleti megoldások mellett természetesen mindezt vigyük át hangszerünkre is! ;)
➠ Kedvenc zenéinkből is csemegézzünk! Próbáljunk megfejteni akkordmeneteket (elérhető kottákból/tabokból, majd hallásból is), ill. a fokok alapján a hangnemeket. Kezdjük könnyebbekkel, majd egyre nehezítsük. Figyeljük meg a szólamok mozgását is.
➠ Végül néhány feladat a lenti videókban:

• Mi lehet a következő akkordmenetek hangneme (azaz alaphangja)?




• I-IV-V-I vagy I-II-V-I szól?




★ Modális skálák és hangnemek -folyt köv a következő részben:
Modálisok -1.rész


Share




CIKKEK - ZENEI BLOG

FŐOLDAL