Zeneelmélet - 3/1. Hangközök, akkordok - landmine

Zeneelméleti sorozat - 3/1. rész

Hármashangzatok


Elsőként a hangközöket tekintjük át, majd az azokból épülő hármashangzatokat és fordításaikat rendszerezzük ebben a részben.


CIKKEK - ZENEI BLOG

Kapcsolódó anyagok:
1. rész: Ritmus
2/1. rész: Skálák 1
2/2. rész: Skálák 2
3/2. rész: Szeptimakkordok
4/1. rész: Összhangzattan 1
4/2. rész: Összhangzattan 2
5/1. rész: Modális skálák 1
5/2. rész: Modális skálák 2
6. rész: Improvizáció

ÖSSZES CIKK

Share



2019-09-02 • Bejegyzés: landmine


A cikkek tartalmának, anyagainak más helyeken való megjelenítéséhez engedélykérés szükséges!



★ Kezdés előtt olvassuk át a motivációs Bevezetőt!

📹 A cikkek tartalma videós változatban is elérhető!



Hangközök


A hangköz két hang közötti távolságot jelent.
Az alap hangközök nevei egy C-dúr skála hangjaira vetítve:


A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




Ellenben egy moll skála esetében ugyanezek a hangköznevek itt-ott más hangtávolságot takarnak, mint fent:


A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




Pl. a terc a C-dúr esetében (c-e) két egész hang távolság; az a-moll esetében (a-c) csak másfél.
Ennek oka egyszerűen annyi, hogy a moll és a dúr más-más alaptörvény szerint épül, így (mint azt láthattuk az előző részekben) mások a hangközlépései is.

A két skálában az azonos hangközök: a kvart, a kvint és az oktáv.
A további hangközöket 'nagy', és 'kis' (ill. dúr- és moll) jelzőkkel különböztethetjük meg.
A terc, a szext, a szeptim a dúr skálában mindig nagy, a mollban kicsi.

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




A dúrban és mollban is azonos hangközöket 'tisztáknak' hívjuk; de szűkíthetjük vagy bővíthetjük őket egy-egy félhanggal (melyeknek majd pl. az alterált akkordoknál lesz fontos szerepük):


A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




Az oktáv hangköz a fülnek nagyon kellemes, összecsengő hangzást ad (az oktávhang rezgésszáma kétszerese az alaphangjáénak), akárcsak a kvint. Ezeket konszonáns hangközöknek hívják. Ellentéteik a disszonáns, feszült hangzású hangközök (pl. szűkített kvint, szeptim).

Hangközöket lehetne tovább építeni az oktáv után is, melyeket a klasszikus zenében külön nevekkel illetnek (pl. oktávon kívüli szekund a nóna, oktávon kívüli szext a tredecima, stb.), de a könnyűzenében sokszor csak számokkal jelölik őket (pl. 9-es, 13-as, stb. - ezekről szintén szó esik még később).

A hangközök mindig a skálák hangjain alapulnak - ha az előző részekből megtanultunk könnyedén skálákat építeni, itt sem lesz nehéz dolgunk.
Néhány példa:

1. építsünk f-re tiszta kvintet!

Az f-dúr skála hangjain számolva a kvint az ötödik fok, tehát: f-g-a-bé-c.

2. A-ra nagytercet!

A-dúr hangjain haladva a harmadik fok: a-h-cisz.

3. H-ra kis szextet!

H-moll hangjain lépkedve a hatodik fok: h-cisz-d-e-fisz-g.

4. D-re bővített kvartot!

D-dúr hangjain (d-e-fisz-g) a negyedik fok g (tiszta kvart), ezt emelve a bővített gisz lesz.






Hármashangzatok és fordításaik


A hármashangzatok az akkordok legegyszerűbb fajtái. Nevükből adódóan három hangból állnak. Az alaphármasok kizárólag tercekből építkeznek:

C-E-G vagy D-F-A.

Ha megvizsgáljuk az elsőt, láthatjuk, hogy egy nagytercet (c-e) egy kisterc (e-g) követ. Mivel ez az akkord nagyterccel indul és hangzása vidám/erős, így ezt dúr hármasnak hívhatjuk. A moll hármasnak ellenben kisterccel (mollterccel) kell kezdődnie, amit nagyterc követ:
C-Esz-G.

Így tehát meg is van a képlet:

• dúr hármas: N3+K3
• moll hármas: K3+N3

A fenti példákban mind a dúr, mind a moll esetében a C-G távolság egy tiszta kvint (ez a skálákban is azonos hangköz).
Viszont már tudjuk, hogy a kvintet lehet szűkíteni/bővíteni, így létezik szűkített, ill. bővített hármas is:

• a szűkítettet a mollból származtatjuk a kvint szűkítésével: C-Esz-Gesz (K3+K3)
• a bővítettet pedig a dúrból, a kvint bővítésével: C-E-Gisz (N3+N3).

Lássunk még néhány példát hármashangzatokra:

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!



Az első két ütem sima hármas: F-dúr és g-moll. A harmadikban ugyan négy hang van, de az e duplán szerepel, így ezt nem kell két külön hangnak venni - ez is egy sima moll hármas. A negyedik ütemben lévő D-dúrban is két hang van duplázva. Az ötödik ütem egy a-szűkített hármas, a hatodik pedig C-bővített (duplázott e-vel).

Végül építsünk fel párat:

1. H-dúr: h-ra nagyterc disz; arra kicsi: fisz.
2. Gisz-moll: giszre kisterc h; arra nagy: disz.
3. F-szűkített: f-re kisterc asz; arra szintén kicsi: cesz*.

* mivel az f-dúr kvintje c, ezért abból kell származtatni a szűkített kvintet is, így nem lehet h (a h hang csak a negyedik fok f-ben, ami a bővített kvart) - hiába enharmonikusak.

A hármasok nem csak akkordformákban jelenhetnek meg, hanem akár riffek képében is kirajzolódhatnak. Az alábbi gitártéma első üteme például egy Cm akkordot fest le (elsőként a Cm alaphangját+kvintjét, majd a tercét érintve) - itt hallgatható meg.

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




Egy másik téma akkordmenete a következő: Cm Bb, Do F (mp3)

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!





➠ Vizsgáljuk most meg a következő hármasokat:

F-A-D, D-H-G.

Az f-a egy nagyterc, az a-d viszont egyáltalán nem terc, hanem egy kvart. Itt annyi történt, hogy megkevertük a hangokat, mert ha nem az f-et, hanem a d-t tekintjük alaphangnak, máris kijönnek a tercek: D-F-A (ami egy d-moll).
A második példában szintén keverés történt. Csak egyetlen variációban kapunk egymás után terceket: ha a g-t vesszük alaphangnak: G-H-D.
(Ellenőrizzük a harmadik variációkat is!)

A sorrend tehát cserélhető - lényeg, hogy valamelyik hanghoz viszonítva kijöjjön a terces építkezés.
Ezeket a kevert verziókat akkordfordításoknak nevezzük.
Az akkordfordítások szerepeiről és alkalmazásáról egy későbbi fejezet szól majd - egyelőre csak ismerkedjünk meg velük.
A hármasoknál kétfajta fordítás létezik:

• ha az alaphang helyett a tercet vesszük basszusnak (legmélyebb hangnak), amit a kvint, majd az alaphang követ;
• ill. ha a kvintet vesszük basszusnak, amit az alaphang, majd a terc követ.

A lenti példán néhány fordítás látható:

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




Fordítsunk még meg néhány hármast:

1. H-moll tercbasszussal: h-d-fisz d-fisz-h.
2. E-dúr kvintbasszussal: e-gisz-h h-e-gisz.
3. D-bővített tercbasszussal: d-fisz-aisz fisz-aisz-d.


Az elméleti alapozó után jöjjenek a gyakorlati feladatok!


1. Hangközök


➠ Építsünk hangközöket tetszőleges hangokra! Mindig a skálákat vegyük alapul.

• elsőként terceket gyakoroljunk (másfél- ill. két egészhang) és szeptimeket (oktávból vissza fél- ill. egészhang)
• majd kvintet, kvartot és a szextet
• végül szűkített-bővített hangközöket is.

➠ Találjunk enharmonikus hangközöket!

Pl. a-ra nagyterc (cisz) enharmonikus egy szűkített kvarttal (desz); vagy d-re épített bővített kvint (aisz) enharmonikus egy kis szexttel (bé).

➠ A hangközök betanulását természetesen kezdjük el hangszerünkön is! ;)

Gitáron hasznos, ha oktávon kívül is tudjuk őket, bizonyos akkordokban csak így szerepel 1-1 hangköz.

➠ Végül gyakoroljuk a hallás utáni hangközfelismerést!

Ez fontos rész, nem szabad kihagyni!
Haladjunk fokozatosan, kezdjük összehasonlítással. Érezzünk rá a hangulatokra.
Akár kis dallamokat is társíthatunk hozzájuk (pl. nagyterc: 'boci-boci', kvint: 'szegény legény'..)
• Kis- vagy nagyterc (azaz dúr- vagy mollterc)?



• Kvart vagy kvint? Válasszuk szét a hangokat, s a mélyebbtől indulva játsszuk le magunkban a dúrskálát. Hányadik fokot halljuk a másik hangban?



• Kis- vagy nagyszeptim? Egészet vagy felet ugrunk vissza oktávból?



Ennek gyakorlására kellhet némi idő, játsszunk fel magunknak újabb példákat is! Segítségül hívhatunk különféle hallásfejlesztő programokat is.
Később, ha már jól mennek az összehasonlítások, ömlesszük őket össze és úgy fejtsük meg, milyen hangközöket hallunk. Egy vegyes példa:





2. Hármashangzatok


➠ Építsünk hármashangzatokat!

• elsőként dúr és moll
• majd szűkített és bővített hármasokat is.

➠ Gyakoroljuk az akkordfordításokat!

• elsőként tercbasszusra
• majd kvintbasszusra fordítsunk.

➠ Az alaphármasok betanulását természetesen kezdjük el hangszerünkön is! ;)

Gitáron e-, a-, és d-húrról kezdve is menjen 1-2 (barrés) dúr/moll.

➠ Végül a hallás utáni akkordfelismerés következik.

• Dúr vagy moll?



• Szűkített vagy bővített? (Nagyterceket hallunk vagy kicsiket?)



• Az igazán kitartóak végül próbálkozhatnak fordításokkal is:




További hangköz- és akkordgyakorlatokkal a következő részekben is találkozunk még.


★ Aki a fentiek alapos átgyakorlásával végzett, és a hangközök, ill. a hármasok terén magabiztos alapra tett szert, továbbléphet a következő részre:
Szeptimakkordok


Share




CIKKEK - ZENEI BLOG

FŐOLDAL