A hallásfejlesztésről - landmine

A hallásfejlesztésről


Mi a legjobb módszer? Hogyan álljunk neki? Mennyire fontos ez nekünk?
A cikkben saját tapasztalataimról írok, és adok tanácsokat az igazán jó relatív-hallás eléréséhez.


CIKKEK - ZENEI BLOG


2016-08-18 • Bejegyzés: landmine


(A cikkek tartalmának, anyagainak más helyeken való megjelenítése csak engedélykéréssel lehetséges!)






Miért érdemes foglalkozni a hallásfejlesztéssel?


A jó hallás mindig is a zenélés egyik alappillére volt. No persze nem kizárólag fizikai értelemben, hanem olyanban is, amit fejleszteni kell, és a zenélés során egyfajta rutinná és a részünkké érik. Valójában a hallás fejlettségének satnyasága nagymértékben felelős azért, ha pl. megrekedünk egy bizonyos szinten, és nem tudunk sem továbblépni, sem kiszakadni megszokott sémáinkból, sem újabb inspirációt gyűjteni.

Pedig az internet korában elérhető lett néhány nagyon klassz segítség: különféle hallásfejlesztő programok, ahol skálák, hangközök, akkordok és sok egyéb más felismerését és összehasonlítását gyakorolhatjuk; ellenőrzésre szintén kiválók a midi-alapú szoftverek, amik lekottázzák (letabozzák) nekünk kedvenc dalainkat, sőt vissza is játsszák, akár külön hangszerekre bontva, amilyen tempóban csak akarjuk (bár ezek között elég sok hibás, vigyázzunk velük!); és már a médialejátszók alapvető részei a hangsebesség lelassítását lehetővé tevő plug-in-ek is.

Ezért aztán -látszólag- feleslegessé válik pl. hallásból leszedni egy-egy dalt.. Egyrészt sokkal nehezebb is (főleg elsőre), másrészt jóval több időt vesz el. Ki bíbelődne ilyesmivel, ha nem muszáj? Nem beszélve arról, hogy ma már bárminek elérhetjük a kottáját egy pár kattintással..


Hogy volt ez, amikor még nem volt net?


Az internet előtt (bár kifejezetten utálom a "régi szép időkben bezzeg"-típusú szövegeléseket, de érdekesség-képpen és a módszer eredményessége miatt mégis érdemes a megemlítésre, hogy) mindez hogyan is zajlott? Jobb esetben volt egy kazettás magnónk, kedvenc dalainkkal. Leültünk mellé, kiválasztottunk egy szólót, egy riffet, egy akkordkört, vagy akármit és addig hallgattuk és próbálgattuk átültetni a hangszerünkre, amíg valami hasonlót nem hallottunk vissza. Ez eleinte rohadt sok idő volt. Az első ilyen leszedett témám egy Metallica-számból való dallamosabb, rövidebb szóló volt. Úgy 3-4 óra biztosan ráment. Bizonyára nem volt tökéletes, de nagyrészt mégis hasonlított. Néhány résszel fél órákig elvoltam, újra és újra visszatekertem, míg a kazetta szalagját be nem csípte a szemét magnó :) Akkor a gitárt félretettem, és némi edzéssel folytattam (vagyis a magnó püfölésével).



Az előnyökről és az eredményekről...


Viszont a második és a harmadik valamiért még gyorsabban és könnyebben ment. A tizedik téma már percek alatt megvolt. Aztán egy idő múlva már le se kellett fognom az akkordokat, úgy is hallottam, mit fog a gitáros. Egy-egy gyors futamot sem kellett lassítanom, hallottam a skálát, és már csak a figurákat kellett figyelni, vagy a kezdő- és lezáró hangokat. Ezek voltak a kézzelfogható előnyei a hallás utáni leszedésnek.

A háttér-előnyöknek csak évek múltán kerültem tudatába: zenehallgatás közben gyorsabban jegyeztem meg motívumokat, és tudtam beépíteni saját játékomba; "értve" hallottam a zenét, vagyis pontosan tudtam, mi miért és hogyan történik; mindig újabb és újabb ötleteket, inspirációkat kaptam, nem voltak megrekedések, beleunások; tecnikai téren is sokkal pontosabban tudtam begyakorolni, vagy épp kidolgozni egy-egy részt; hangképzési technikáim nagymértékű fejlődése is ennek köszönhető; a saját zenék írásánál azonnal át tudtam vinni az a fejemben felbukkanó ötleteket gitárra, ill. sokkal színesebb megoldásokat tudtam spontán megvalósítani, mint valaha is gondoltam volna.


Összegezve: a legcélravezetőbb, és egyben legeredményesebb és legátfogóbb hallásfejlesztési metódus: minél több és többfajta zene, téma, motívum hallás utáni leszedése. Minden más csak alacsonyabb színvonalú eredményt hozhat. A hallásfejlesztő programok nagyon jók, és hasznosak (a modern technika előnyeit abszolút érdemes tehát kihasználni) - kiegészítésnek. Viszont nagyon izoláltan és elszeparáltan "dolgoznak", messze vannak az élő zene dinamikusságától, hangsúlyozásaitól, stb. A témák lelassítása szintén hasznos néha - de megéri küzdeni nehezebb részekkel is, valós tempóban.

Akinek komolyabb tervei vannak a zenéléssel, netán célja saját számok írása is, annak mindenképpen szükséges elem a (relatív-)hallás fejlesztése - főleg haladó szinten. Fontosabb még a zeneelmélet ismereténél is.




CIKKEK - ZENEI BLOG

FŐOLDAL