Zeneelmélet - 6. Improvizációs lehetőségek - landmine

Zeneelméleti sorozat - 6. rész

Improvizációs lehetőségek


A sorozat utolsó fejezetében összegezzük az akkord-skála kapcsolatokat, nézünk hangnemváltásokat, akkordszólókat, improvizációs instrukciókat...


CIKKEK - ZENEI BLOG

Kapcsolódó anyagok:
1. rész: Ritmus
2/1. rész: Skálák 1
2/2. rész: Skálák 2
3/1. rész: Hármashangzatok
3/2. rész: Szeptimakkordok
4/1. rész: Összhangzattan 1
4/2. rész: Összhangzattan 2
5/1. rész: Modális skálák 1
5/2. rész: Modális skálák 2

ÖSSZES CIKK

Share


2020-09-02 • Bejegyzés: landmine


A cikkek tartalmának, anyagainak más helyeken való megjelenítéséhez engedélykérés szükséges!



★ Kezdés előtt olvassuk át a motivációs Bevezetőt!

📹 A cikkek tartalma videós változatban is elérhető!



Az előző részek eszköztárából (skálák, akkordok, hangnemek, stb) merítve vázoljuk fel ebben a részben, milyen lehetőségeink vannak az improvizálás terén!

Az improvizálásnál vagy szólóírásnál mindig a hangnem, ill. az akkordkör (vagy riff) a meghatározó - ennek megfelelően választhatjuk ki a skáláinkat, amikből dallamokat, figurákat játszhatunk.

A riffek legtöbbször egyetlen akkordot "festenek le" lineárisan, így könnyű megfelelő skálá(ka)t találni.
Az alábbi példán egy rock-alapú riffre játszom (az alaphang a D, ill. annak terce és kisszeptime szerepel még, azaz fisz és c). A mixolíd (N3, K7) a legegyértelműbb választás; de ráfér még a d-lá pentaton is, amivel (főleg a K3/N3 súrlódása miatt) egy blues-osabb jelleget adhatunk neki.




A fenti azért ritkább eset, nagy százalékban alap dúr/moll hangneműek a riffek, és a skálák így még egyszerűbbek: pentatonok, hétfokú dúr/moll.

Akkordkör esetén még konkrétabb a helyzet, mert az akkordokhoz egyből kapcsolódnak a hozzájuk illő skálák.
Foglaljuk össze elsőként, milyen akkordokra milyen hangsorok felelnek meg!
(A könnyebb átláthatóság miatt csak a leggyakrabban használt lehetőségeket vesszük számba)

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




Téma- és hangulatfüggő, mennyire "törünk szét" egy-egy akkordkört. Van, hogy az egyszerűsítés elvét érdemes követni (azaz egyetlen skálát használni végig, hangnem szerint); máskor pedig belefér az is, ha az egyes akkordokat külön-külön fejezzük ki..

Gyors példaként adott egy akkordkör:
C, Em, C, Em, G, D, Em, Am.

Itt pl. mehet rá simán egy e-moll skála (ahol C akkordon az e-moll skála lídnek felel meg, D akkordon mixolídnek - de a hangnemi gyökér miatt az egészet e-mollnak halljuk, és nem érzünk modálisokat).

Ahhoz, hogy összetettebb akkordmenetekre improvizálni/szólózni tudjunk, biztosan kell ismernünk a fenti táblázatot (lehetőleg számolgatás nélkül); valamint hangszerünkön is magabiztosan kell tudnunk használni őket. Ez természetesen megkíván némi előkészítést, ill. sok-sok gyakorlást..
Haladjunk tehát sorban, kezdjük a legegyszerűbb lépcsőfokokkal, és fokozatosan építsük fel a fentieket!

Elsőként ne is feltétlenül skálákkal kezdjünk; nagyon hasznos, ha egy harmóniamenet egyes akkordjait külön-külön is ki tudjuk fejezni. Erre jók az akkordbontások (arpeggiók).
Az arpeggiók pontosan az akkord hangjait tartalmazzák. Hasznos megtanulnunk néhány fekvésben/ujjrendben sima dúr, moll, majd szeptim-bontásokat.
Az alábbi példán kizárólag bontásokat használok.
Az akkordkör: Cm7-F7-Bbmaj7 (azaz II-V-I).




Ezekre aztán már könnyebb "felhúzni" a skálákat, pontosabban vegyíteni a kétféle megközelítést (lineáris-horizontális).
Lent ugyanerre az akkordkörre játszom vegyesen. Skálák tekintetében az alap bé-dúr mellett az I. fokú Bbmaj7 akkordra lídet használok.
(A bé-dúr skála Cm7-re vetítve egy c-dórnak, F7-re vetítve egy f-mixolídnak felel meg, de a bé-dúr hangnemi centrum miatt itt egyszerűen b-dúrnak halljuk a skálát)




Stílusfüggő, mi fér még rá egy-egy akkordkörre. Jazzesebbé tehetjük pl. a hangzást, ha kromatikus átvezetőket, körülírásokat rakunk a szólóba. Ha a kíséretet szabadabban értelmezzük, az alterált akkordokkal (pl. F7#5#9) és skálákkal is eljátszhatunk..

Fontos még, hogy akkordváltásoknál, kitartott hangoknál jó helyekre lépjünk, erre külön figyeljünk! A legjobbak az akkordhangok (ezért is jó látni a bontásokat, akkordképeket), esetleg a szekund vagy a "hatos" - helyzettől függ.

További jó tanácsok:

• igazodjunk az adott témához, stílushoz, nézzük meg, mi az, amit hangulatban elbír és mi az, amit nem..
a skála csak eszköz legyen, alárendelve a dallamoknak, a hangulatoknak, a kifejezéseknek, a mondanivalónak..
• ne gyömöszöljünk túl sokféle skálát egy körbe, attól csak zsúfoltabb és darabosabb lesz, semmiképp sem izgalamsabb..
• válasszuk el (szünetekkel) az egyes részeket, különálló mondatokban gondolkodjunk..
• a karakteres, frappáns motívumok legyenek a cél, ne a minél több hang..



A fentiek gyakorlásaink során fognak kiforrni és letisztulni..

Akkordszólók


Amikor az akkordokat és a skálákat vegyítjük, akkordszólókat kapunk.
Akkordszólók lehetnek rövidke kis motívumok, vagy egész darabok is. Lényeg, hogy harmóniákat is kifejezzünk, és mellettük (vagy ezzel együtt) dallamokat is kapjunk.

Nézzünk néhány variációt a fenti körre (Cm7-F7-Bbmaj):

1. csak egy-egy hanggal színezzük az akkordokat
2. konkrétabb dallamokkal színezzük
3. vegyesen használjuk (egy-egy akkordot skálákkal/arpeggiókkal fejezünk ki)
4. a különféle akkordfordítások legmagasabb hangjai rajzolnak ki dallamot
5. szekvenciákat használunk






Hangnemváltások


Ha egy-egy téma után valami újat (hangulatot, váltást) szeretnénk behozni, izgalmas lehetősgeket nyújthatnak a hangnemváltások.
Hangnemet váltani bármikor és bárhogyan lehet, nincs rá különösebb szabály.. lehet valamilyen ritmikai tördeléssel, vagy harmónia-alapon is. Nézzünk azért néhány tippet! (Próbáljuk ki őket hangszerünkön!)

➠ Ha a hangnemváltás előkészített

Előkészítés alatt azt érthetjük, hogy harmóniailag értelmezhetően vezetjük át a két hangnemet.
Vegyük a fenti akkordkört (Cm7-F7-Bbmaj7). Gondolhatunk úgy az egyes akkordokra, hogy azok többféle funkcióval is bírhatnak. Major7 akkord hol is fordulhat elő egy hangnemben? I. és IV. fokon. A Bbmaj7 akkordot vehetjük tehát kettős funkciójú akkordnak: az I. fok (tonika) mellett lehetne akár IV. fok is (szubdomináns) - azaz egy F-dúr hangnem IV. foka.




Az elválasztó akkord tehát a Bbmaj7, amely a Bb-dúr (II-V-I) és az F-dúr (IV-II-V-I) hangnemeket hidalja át.

Funkciót váltunk azonos akkorddal

- Cm7-F7-Bbmaj7- | -Bb7-Ebmaj7 (V-I esz-dúrban)
- Cm7-F7-Bbmaj7-|-Bbm7-Eb7-Abmaj7 (II-V-I asz-dúrban)

Váltódomináns

Az I. fokra való feloldás helyett a Bb akkordot az új hangnem jegyében egyből domináns (V.) fokként gondoljuk el.
Jellegzetes lépés, hogy két dom7 akkord kerül egymás mellé, mintegy láncban váltják egymást..




Tritonusz-csere

Cm7-F7-|-H7-Em (V-I e-mollban)

Az F7 nem oldódik fel, hanem annak tritonuszcseréjét beiktatva új hangnembe kerülünk.
(Tritonusz=Sz5, vagyis F7 esetén H7)

➠ De hangnemet válthatunk teljesen spontán is, mindenféle előkészítés nélkül..

Legegyszerűbb módja, ha rokon hangnemekbe (1-2 hang eltérés) lépünk át.
Pl. e-moll → a-moll vagy F-dúr → Bb-dúr

... de még ez sem feltétel - ha ügyesen van megoldva lehet, egészen távoli hangnem is.

Hangnemi kitérés

A következő kör egy jazzes-menet C-dúrban, ahol a Db9 az V. fokú G7 tritonuszcserés akkordja, a Dm7 a II. fok; az Eb9 pedig szintén egy tritonuszcserés megoldás: A7 cseréje - utóbbi a Dm7 V. foka (=körön belüli V-I lépés d-mollban).
Ez ugyan nem minősül hangnemváltásnak, csak egy kis kitérés - viszont figyeljük meg, milyen szépen ereszkedik az akkordok basszusa kromatikusan!

Cmaj7-Eb9-|-Dm7-Db9-|-Cmaj7 |






Hogyan építsünk fel egy szólót?


Természetesen erre sincs általános recept, minden a környezettől függ.. Egyrészt illenie kell szólóinknak az alapunk stílusához, tempójához, hangulatához, ritmikai lüktetéséhez. Ezek a legfontosabbak.
A skálák kikeresése csak az első lépés - viszont ebből már könnyű elindulni.

Rövidebb szólók esetén mindenképp jó, ha van egy dallamosabb alap-motívum, amit aztán szépen tovább lehet fűzni, de akár el is lehet vinni teljesen más irányokba - megint csak hangulattól függ, mit hozunk ki egy-egy szólóból.
Hosszabb impro-k esetén érdekesebb lehet pl. a struktúra. Az első néhány ütem (felvezető szakasz) visszafogottabb dallamait követhetik az egyre összetettebbek; a tetőpontra érve felvihetjük dallamíveinket magasabb hangtartományokba, dolgozhatunk gyorsabb, technikásabb figurákkal..

Egy-egy motívum is ezerféle lehet (néhány példát érdemes alaposabban végigböngészni- és elemezni - itt pl találsz jónéhány ötletet; léteznek bevezető motívumok, lezárók, felvezetők, fokozók, tetőpontok, stb..
Minden szólóban hasznosak a visszatérő motívumok, az apró (akár ritmikai, akár dallami) ismétlések, mert ezek kapaszkodót jelenthetnek a hallgatóknak, és adnak a szólónak egy értelmezhető szerkezetet, ill. akár keretet is.
Gyakorlás során hasznos minden ilyesmi elemet külön-külön kipróbálni és beépíteni játékunkba.

Érdemes sok szólót végigelemezni, megtanulni, rengeteg ötletet meríthetünk belőlük. Figyeljük meg, hogyan használnak ritmikákat, variációkat, ismétléseket, hogyan fejtik ki az alapdallamokat, hogyan érnek el a tetőpontokig; és persze, hogy hogyan bánnak a skálákkal, milyen hangokra érkeznek.. Ehhez itt találsz jónéhány példát (a 'tippek' fülre kattints)
Szólóírás vagy impro gyakorlásához hasznosak lehetnek a különféle stílusú és tempójú backing trackek - melyekhez minta-szólókat is találsz.

Jöhetnek a feladatok!


Akkord-skála kapcsolatok és improvizációk


➠ Próbáljunk egyszerűbb riffekre dallamokat, szólókat írni! Ne bonyolítsuk túl, kezdjünk alap motívumokkal, figyelve a skálákra, kitartott hangokra, díszítésekre..
➠ Következő lépésben könnyebb akkordmenetekre is gyakoroljunk (V-I, majd II-V-I, I-VI-IV-V, stb..) Itt is figyeljünk a váltóhangokra! Érdemes egy ideig csak bontásokból gyakorolni; ha már kellőképpen rálátunk az akkordképekre, hozzuk be az alap skálákat is!
➠ Külön gyakoroljuk a domináns akkordokra illő lehetőségeket (modálisok)..
➠ Fordítsunk nagy figyelmet a szólók szerkezetére! Kövessük a fenti tanácsokat..
➠ Írjunk kisebb akkordszólókat, próbálgassuk a felvázolt lehetőségeket!
➠ Próbáljuk kialakítani hangnemváltásokat a fenti elvek segítségével!


A fenti a folyamat vázlatos képe, alap instrukciók, melyekhez nagy segítséget jelenthet egy tanár, aki ellenőrizni tud, javítani, tippeket, példákat, további célzott feladatokat adni, stb. - egyszóval végigvezetni az úton. És persze a folyamatos, rendszerezett gyakorlást senki és semmi sem pótolhatja.




Utószó


Ez a mostani volt a sorozat befejező része. Aki végigjárta, egy biztos alapozást vagy kiegészítést kapott a cikkekkel, videókkal, feladatokkal együtt. De ne álljunk meg itt!
A munkafolyamat következő része, hogy az itt tanultakat minél gyakrabban átvigyük az élő zenébe. Fejtsünk vissza témákat, dalokat, nézzük meg, mi hogyan épül fel, milyen metrumokat, skálákat, akkordköröket használnak, stb. Ezekből rengeteget meríthetünk, tanulhatunk, sőt, ezek adnak rutint, egyre nagyobb rálátást, jártasságot, tudatosságot. A másik eleme, hogy alkalmazzuk őket saját témák írásakor. Eleinte még tudatosan, kísérletezve; később mindez már észrevétlenül, önműködően fog menni..
További jó zenélést! :)


Share




CIKKEK - ZENEI BLOG

FŐOLDAL