Zeneelmélet - 5/2. Modális skálák és hangnemek - landmine

Zeneelméleti sorozat - 5/2. rész

Modális skálák és hangnemek


A második részben a moll móduszokkal ismerkedünk, majd sorra veszünk egyéb skálákat is; ill. megnézzük, mik a legnépszerűbb modális hangnemek jellemzői...


CIKKEK - ZENEI BLOG

Kapcsolódó anyagok:
1. rész: Ritmus
2/1. rész: Skálák 1
2/2. rész: Skálák 2
3/1. rész: Hármashangzatok
3/2. rész: Szeptimakkordok
4/1. rész: Összhangzattan 1
4/2. rész: Összhangzattan 2
5/1. rész: Modális skálák 1
6. rész: Improvizáció

ÖSSZES CIKK

Share


2020-09-01 • Bejegyzés: landmine


A cikkek tartalmának, anyagainak más helyeken való megjelenítéséhez engedélykérés szükséges!



★ Kezdés előtt olvassuk át a motivációs Bevezetőt!

📹 A cikkek tartalma videós változatban is elérhető!



Az előző rész dúros modálisai után most térjünk rá a mollokra - hiszen a moll skáláknak is ugyanúgy vannak modálisaik. Ezek közül azonban kevesebb használható egyértelműen, így csak a legfontosabbakra térünk ki.

Kezdjük a -skála-szempontból előnyösebb- melodikus moll móduszaival!

Az a-melodikus moll skála (a-h-c-d-e-fisz-gisz) negyedik fokáról induló hangsor jellegzetes hangközei: bővített kvart és kis szeptim.
D-E-F#-G#-A-H-C.
A dúr skáláknál említett lídnek szintén a IV. foka emelt; ill. a mixolídban K7 szerepel (s emiatt használható domináns akkordra).
Noha a moll modálisoknak nincs egységes megnevezésük, a fenti két skála jellegzetességei miatt ezt a móduszt szeretik líd-dominánsnak hívni.
Hallgassuk meg:




A hetedik fokról induló módusz a legérdekesebb:
G#-A-H-C-D-E-F# (-G#).
Mivel a fenti skálában K7 és N3 szerepel, szintén domináns akkordokra használható. A többi hangköz viszont különösebb: a domináns akkordoknál használható valamennyi alterációt tartalmazza (9b, 9#, 5b, 5#, azaz enharmonikusan a, h, d, e) - ezért nevezhetjük ezt alterált skálának.




Az összhangzatos mollnál az V. fokról indított modálissal találkozunk még sűrűbben:
E-F-G#-A-H-C-D.
Lényeges hangközei: K2, K7. A dúroknál említett fríg esetében volt leszállítva a II. fok - s mivel emez is kisszeptimes, domináns frígként szokták emlegetni. (Jellegzetes, spanyolos hangzás az f-gisz lépésnél..)




A fenti skálák tehát mind (alterált) dom7 akkordokra használhatók. (A következő részben erről még lesz átfogóbb rendszerezés)






Modális hangnemek


Mindeddig skálákról beszéltünk - viszont a modális felfogás hangnemileg is megjelenhet. Vizsgáljuk meg leggyakoribb modális hangnemek jellegzetességeit!

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




A fenti táblázat egy moll és egy dór hangnem egyes fokaira épülő akkordokat hasonlítja össze.
A dór hangnemek jellegzetes lépése: Im-IV, vagy Im-IIm.
Azaz, a már megszokott mollos hangnemhez képest, ahol a IV. fokon moll szerepel, itt a IV. fok dúrrá módosul; a második fok félszűkítettje helyett pedig mollt használunk.
Hallgassuk meg, mennyivel másképp szól a két verzió!




Nézzünk egy mixolíd hangnem sajátosságait!

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




Mint látható, itt a VII. és az V. fok a lényeges pont.
Gyakori az I-VII vagy VII-I lépés, a két egymás melletti dúr akkord igen jellegzetes hangzás.
Érdekesség még, hogy az V. fok mollos, ezért nem is tekinthető igazán domináns akkordnak (inkább a VII. fokot érezzük annak).
A mixolídot sokszor használják keverve/vegyesen is más hangnemekkel.
Példa: |G |F |G |C Bb|




Egyéb skálák, skálacserék


További (alterált domináns akkordokra használható) skálák:

egészhangú skála: kizárólag egész hang lépéseket tartalmaz (pl. C-D-E-F#-G#-Bb) (tartalmaz: 5b-t és 5#-et)
fél-egész skála: felváltva lépeget K2 és N2 hangközökkel (pl. C-Db-D#-E-F#-G-A-Bb) (tartalmaz: 9b-t, 9#-et és 11#-et)



Lássunk rájuk példát is:




A melodikus moll modálisai és a többi új skála leginkább domináns akkordok esetében használhatók, mindnek feszült, oldást kívánó hangzása van. (Olykor azért önálló témákban is felhasználhatjuk őket). Elsősorban a jazzben szeretik ezeket - de modernebb rock zenékben is találkozhatuk velük.

Essen még szó a skálacserékről, pentatonokra vetítve.
Induljunk ki egy a-moll hangnemből (a-h-c-d-e-f-g), konkrétabban egy Am7 akkordból. Rájátszható skálák szempontjából erre a legegyszerűbb választás egy a-lá pentaton (a-c-d-e-g), mivel ez kisterces, kisszeptimes, és minden hangja beleillik a hangnembe.
➠ Tornyozzunk most további terceket az Am7 akkordra:




Mint látható, a további tercekkel újabb akkordokat kaptunk, melyek megfelelő pentatonjai szintén használhatók lesznek az Am7 akkordunkra - azaz az a-lá pentatonon kívül játszhatunk még rá e-lá és h-lá pentatonokat is.
Az e-lá pentaton (e-g-a-h-d) két hangja "kilóg" az akkordunkból (h és d), a-alaphanghoz viszonyítva 9-es és 11-es színezőhangokról van szó. Az a-moll hangnemben viszont mindkét hang benne van, így nem szólnak rosszul - sőt, egy modernebb, érdekesebb hangzást nyertünk velük.
A h-lá pentaton (h-d-e-fisz-a) tartalmaz egy olyan hangot (fisz), amely nem illik a hangnembe; az alaphanghoz képest ez egy emelt VI. fok. Emiatt kissé dórosabb hangzása lesz (emlékezzünk, a dór VI. foka emelt a mollhoz képest). Mivel ebben a skálában elég sok a színezőhang és kevés az akkordhang, idegen lehet a fülnek - döntsük el érzésre, belefér-e az ízlésünkbe az esetleges használata...

➠ Egy másik példa: tornyozzunk tovább egy Dm7 akkordot:
D-F-A-C-E-G-H.
- amivel Am7, Em7 akkordokat nyertünk, tehát Dm7-re játszhatunk d-lá, e-lá, a-lá pentatonokat is.

➠ Vizsgáljunk meg egy dúr akkord-tornyozást is:
C-E-G-H-D-F-A
- ezzel Em7, Hm7b5, Dm7 akkordokat nyerhetünk. Döntsünk ízlés szerint, mely megfelelő pentatonokat érezzük használhatónak a fenti lehetőségek közül!
Nézzünk egy-egy példát:




Gyakoroljuk sokat a különféle modális skálákat, skálacseréket, építsük be eszköztárunkba - nagyon érdekes, színes hangzásokat, hangulatokat nyerhetünk velük, amit bármilyen stílusban használhatunk. Idővel a fül rááll ezekre is, és már észrevétlenül is fogjuk tudni alkalmazni őket.



Jöjjenek a feladatok!


Moll modálisok, egyéb skálák, skálacserék


➠ Próbálgassuk a most megismert melodikus/harmonikus modálisokat, ismerjük meg a hangzásaikat! Illesszük rá őket akkordmenetek V. fokaira! (Figyeljünk a megfelelő színező/alterált hangokra!)
➠ Társítsuk az egyes skálákat megfelelő akkordokhoz, tanuljuk meg, mi mihez (és miért) illik!
➠ Ismerkedjünk a fél-egész és egészhangú skálákkal is! Játsszuk őket alterált V. fokra is!
➠ Rakjunk össze dóros és mixolídos akkordmeneteket, különösen az említett jellegzetes lépésekkel! Hangszerünkön is játsszuk át, próbáljuk a hangzásaikat megszokni, megismerni!
➠ Kedvenc zenéink között is keressünk ilyen akkordfordulatokat! A neten találhatunk kimondott dóros/mixolídos playlisteket is..
➠ Próbálgassuk a skálacseréket dúr/moll akkordokra, olvasszuk be játékunkba, gondolkodásmódunkba! Döntsön az ízlés, melyiket használjuk majd..


★ A következő részben egy alaposabb rendszerezés következik az akkord-skála kapcsolatokat illetően:
Improvizációs lehetőségek


Share




CIKKEK - ZENEI BLOG

FŐOLDAL