Jazz-főtéma elemzése -gyakorlat - landmine

Jazz-főtéma elemzése -gyakorlat


Egy akkordszóló-jellegű téma elemzése, koncepciója, és minden, ami mögötte van... felépítés, stílus és forma - letölthető gp-tabbal.


CIKKEK - ZENEI BLOG


2019-02-12 • Bejegyzés: landmine


Tavaly év végén jazzesebb utakra eveztem egy EP erejéig, ebben a részben az első dal főtémájáról esik majd néhány szó.





Mi volt a koncepció?


Több klasszikus jazz standardnél megfigyeltem már, mennyire fontos vonalat képvisel a dallamív. Legtöbbször a harmóniák, a hangnemváltások is ennek vannak alárendelve, ill. ezt szolgálják ki - amiből könnyen kiderülhet, hogy a szerző nem egy akkordkörre írt dallamot, hanem épp fordítva.
(Pop-rockzenében ez általában ellenkezőleg működik, hiszen ott egy riffre írunk dallamot.)
Ezért tehát -ezt a hagyományt követve- itt is a fent említett attitűdöt próbáltam átvenni és megvalósítani.

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!





A fenti egyszerű kis dallamfoszlányból indultam ki, majd ezt bontottam tovább: először megharmonizáltam, majd megkettőztem, kialakítván egy "népdalos", kvinttel lejjebb ismétlődő 4-4 ütemes szekvenciát.


A formai ismétlődések


Ami (gitáros szemmel nézve) az akkordformákat illeti, itt is megvan a koncepció: az 1., 2., ill. az 5., 6. ütem akkordformái ugyanazt a sémát hozzák (a lenti tabban pirossal jelölve), noha egész más jellegű akkordokról van szó - viszont az akkordfelrakásokkal szépen meg lehetett oldani ezt a "láncot".


A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!






Mint látható, a dallamív (és a forma) viszi a "főáramot", hiszen az akkordkör nem hagyományos (II-V-I, I-VI-II-V) kadenciákra épül.
Az akkordmenet azért önmagában is dallamos és harmonikus, amiről a belső (vagy épp felső) szólamok, ill. a jazzre jellemző számos színező- és alterált hang (is) gondoskodik.
Ezzel készen is lett a -szintén klasszikus- A-A-B-A standard-forma A-része.
(A második A-rész egy pici dallam-variációval ismétlődik.)


Hogyan kapcsolódnak az akkordok?


A hangnem fisz-moll. A Dmaj VI. fok, viszont a G és a C nincsenek benne a hangnemben. Itt is egy afféle szekvencia figyelhető meg: mintha mindegyik maj7 akkord az előző IV. foka lenne (ezzel megteremtve az egymásba fonódó hangnemek illúzióját).
A sok moduláció után a 6. ütem végén azért ott az oldás (V-I) is: a C#7 akkord visszahozza a fisz-moll hangnemet; majd a 7. és 8. ütemben a két domináns akkord plusz feszültséget hoz, úgymond szándékosan körülírva az V. fokú C#7-et.

A B-rész már klasszikusabb akkordvezetésű (bár itt is a dallam szülte az akkordkört):
Bb-dúrként indul (I-IV-III), majd érinti a párhuzamos mollt (Gm-D7), s végül visszatér (F7-Bb, V-I).
A 26. ütem végén a D7-C#7 (VI-V-I) előkészíti az első rész visszatérését.


A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!






A tab letölthető guitar pro formátumban is!





CIKKEK - ZENEI BLOG

FŐOLDAL