Ritmusok, metrumok
Zeneelmélet A ritmus a zene legalapvetőbb eleme, hisz ritmus nélkül nincs zene. Ütemek, hangjegyértékek, metrumok, osztások; olvasás-visszaadás...
A metrum a zenei periódusokat, mondatokat (motívumokat) követi. Itt hallható egy 4/4-es és egy 6/8-os példa.
Látható, hogy dallamunk különféle hangjegyértékekből épül fel, ill. szüneteket is tartalmaz - a következő ábrán ezek kerülnek bemutatásra.
A felső sorban látható értékek nevei: egész (hossza négy negyedet ér), fél (hossza két negyed), negyed, nyolcad (egy negyedbe két nyolcad fér), tizenhatod (egy negyedbe négy tizenhatod fér), harmincketted. Az alsó sorban az értékek szünetjelei láhatók.
(Jelölése a fenti dallam ábráján is látható, ott épp 120-as tempón.)
Ritkább az ötös osztás (kvintola), ahol egy negyedet négy tizenhatod helyett öt egyenlő részre bontunk, miközben az egy negyednyi érték nem változik.
• A pontozott hangok értéke másfélszeresére növekszik (az első ütemben látható pontozott negyed értéke egy negyed+nyolcad értékre nő; a pontozott nyolcad értéke egy nyolcad+tizenhatodra - az utolsó nyolcadpár második hangjának értéke tizenhatodra csökkent, ezt külön jeleztük is a felső dupla vonallal).
• Az átkötött hangok értéke egybeolvad (a 2. ütemben látható nyolcad és negyed közti átkötés esetén csak a nyolcadot szólaltatjuk meg, de hossza egy negyeddel meghosszabbodik).
A páratlan metrumokból az egyik leggyakoribb a 3/4-es ütemmutató. Többször találkozhatunk még 7/4-del, 7/8-dal, esetleg 5/4-del is.
➠ Emellett különböző hallásfejlesztő programokkal is lehet próbálkozni, amik izoláltabban segítik a ritmusok gyakorlását.