Zeneelmélet - 2/1. Skálák - landmine

Zeneelméleti sorozat - 2/1. rész

Skálák


Minden dallam és szóló skálából épül fel - de vajon miből épül fel a skála? Ebben a részben ezek alapjait tisztázzuk, ill. megismerkedünk a szabályokkal...


CIKKEK - ZENEI BLOG

Kapcsolódó anyagok:
1. rész: Ritmus
2/2. rész: Skálák 2
3/1. rész: Hármashangzatok
3/2. rész: Szeptimakkordok
4/1. rész: Összhangzattan 1
4/2. rész: Összhangzattan 2
5/1. rész: Modális skálák 1
5/2. rész: Modális skálák 2
6. rész: Improvizáció

ÖSSZES CIKK

Share


2019-06-01 • Bejegyzés: landmine


A cikkek tartalmának, anyagainak más helyeken való megjelenítéséhez engedélykérés szükséges!



★ Kezdés előtt olvassuk át a motivációs Bevezetőt!

📹 A cikkek tartalma videós változatban is elérhető!



A zene törzshangjai:
C, D, E, F, G, A, H.
(angol nyelvhasználatban a H = B)
A többi hangot (azaz a módosított hangokat) mind ezekből származtatjuk.
Nézzük most meg, milyen távolság van a törzshangok között!




Az e-f és a h-c hangok között félhang távolság van, a többi helyen egész.
A félhangok között nincs további hang; az egészek közt viszont van egy-egy. Az ilyen hangokat -hangnemtől függően (lásd lejjebb)- tekinthetjük az azt megelőző törzshang megemelt hangjának, ill. az azt követő leszállítottjának.
A felemelt hangok "isz" képzőt kapnak (jelölése: #); a leszállítottak "esz"-t (jelölése: b).
Az emelt hangok nevei: cisz, disz, eisz, fisz, gisz, aisz, hisz; a leszállítottaké: cesz, desz, esz, fesz, gesz, asz, bé (utóbb kettő tehát kivétel).
Angol neveik: sharp (emelés), flat (leszállítás): pl. g-flat (=gesz), a-sharp (=aisz), stb.




Megjegyzés:

• Mint látható, egy hangnak több neve is lehet (pl.cisz-desz, disz-esz, eisz-f, stb.), de hangnemi szerepük szerint nem mindegy, minek nevezzük őket (lásd később). Ezeket nevezik enharmonikus hangoknak.
• A módosított hangok szintén emelhetők és mélyíthetők, melyeknek leginkább később, az alterált akkordoknál lesz jelentőségük: pl. egy fisz hang felemelve fiszisz lesz, a gesz leszállítva geszesz, stb.






Mielőtt rátérnénk a skálákra, ismerkedjünk még meg alapszinten az ötvonalas kottás rendszerrel, ami megkönnyíti majd a szemléltetést a későbbiekben.
A kottából való játék (blattolás) megkövetel némi rutint, itt most erre nem térünk ki.
Ami itt lényeges, hogy a továbbiakban ki tudjuk olvasni a hangokat és értsük a jelöléseket.
Nézzük meg a hangok helyeit az ötvonalban (egyelőre g-kulcsban)!

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




➠ Egy kis gyakorlással nagyon hamar megtanulható a rendszer. Írjuk fel néhányszor a vonalon lévő hangokat (e-g-h-d-f), majd a vonalközben lévőket (kiadnak egy angol szót: f-a-c-e), végül a pótvonalasokat, és már meg is jegyeztük őket. Tényleg nem sok idő!
A módosított, ill. feloldott hangok jelölése:




A kulcs után kiírt módosítások az egész darabra érvényesek (nem kell külön-külön kiírni minden módosítandó hang elé):

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!





Skála


A fent említett törzshangsort (c-d-e-f-g-a-h) más néven dúr hangsornak (skálának) is nevezik. A dúr skála hétfokú skála.
A hangok közti távolságok (egész-egész-fél-egész-egész-egész-fél) kirajzolják a dúr-alaptörvényt: minden dúr hangsor ezt követi.
Fontos megjegyezni, hogy ez egy olyan hangsor, amiben minden törzshang (vagy annak módosítottja) szerepel egyszer, de sosem duplán (pl. egy skálában nem lehet c és cisz, a és aisz, e és esz, bé és h, stb. együtt)!

• Ebből kiindulva építsünk fel most egy A-dúr skálát!
A dúr skála két egész hanggal kell, hogy induljon. Az első egész rendben is van (a-h), viszont a második lépés csak félhang (h-c) - és ahhoz, hogy ez is egész lehessen, fel kell emelnünk a c-t (h-cisz). Ezután egy félhang következik (cisz-d), majd három egész: d-e, e-fisz (az e-f félhang miatt itt is emelnünk kell), fisz-gisz; s végül egy félhanggal kell visszatérnünk az alaphanghoz (gisz-a).
A, H, C#, D, E, F#, G#, (A).

• Jöjjön még egy F-dúr is:
Két egész (f-g, g-a) után fél hang következik, s mivel az a-h egész lépés, így most módosítanunk kell.
Ha az a-t emelnénk aisz-ra, akkor az a-törzshang már kétszer is szerepelne (lásd fent), ami a fokok számolásánál gondot okozna (az f-hez képest az a vagy aisz a harmadik fokot jelöli, a h vagy bé a negyediket!). Vagyis aisz és bé hiába azonos (enharmonikus) hangok, mégsem mindegy, melyik törzshangból származtatjuk.
Tehát nem az a-t kell emelnünk, hanem a következő törzshangot kell leszállítanunk (h->bé).
Az f-g-a-bé után újra egészek következnek: bé-c, c-d, d-e; majd fél: e-f.
F, G, A, Bb, C, D, E, (F).

A dúr skálák mindig vagy #-esek (csak emelt módosítottakkal), vagy b-sek (csak leszállított módosítottakkal).

A dúr skálák vidám hangzásúak; ellentétük a szomorkás moll skála:



A moll skála is hétfokú; alaptörvénye: egész-fél-egész-egész-fél-egész-egész. Szabályilag ugyanazok vonatkoznak rá is, mint a dúrra.

• Ezalapján egy e-moll:
E, F#, G, A, H, C, D, (E);
egy g-moll:
G, A, Bb, C, D, Eb, F, (G).

Ha megvizsgálunk egy c-dúr és egy a-moll skálát, láthatjuk, hogy hangjaik megegyeznek, csak más-más hangról indulnak (és a hangközeik miatt más hangulatúak lesznek). Ezért ezeket párhuzamos (dúr-moll) skáláknak hívhatjuk.
A köztük levő távolság mindig másfél hang:

• G-dúr / e-moll
• A-dúr / fisz-moll
• Esz-dúr / c-moll, stb.

Térjünk még ki további két moll skálára is, melyekre később szükségünk lesz:

1. a harmonikus (vagy összhangzatos) moll a fent említett természetes molltól egy felemelt 7. fokban különbözik; jellegzetes hangköze a VI.-VII. fok közötti másfél hangos lépés (hanganyag)
2. a melodikus (vagy dallamos) moll hangsornál a hetedik mellett a hatodik fok is emelt:

Természetes g-moll:
G, A, Bb, C, D, Eb, F, (G).
Harmonikus g-moll:
G, A, Bb, C, D, Eb, F#, (G).
Melodikus g-moll:
G, A, Bb, C, D, E, F#, (G).


Jöjjön a gyakorlat!


1. Törzshangok, módosított hangok


➠ Tanuljuk meg a törzshangok neveit (oda-vissza), és helyeit az ötvonalas rendszerben!
Ha ezek már mennek, tegyük meg ugyanezt a módosított hangokkal is (először emelt, majd a leszállított hangokkal - mindkettő nagyon fontos!).
➠ Nevezzünk meg jópár enharmonikus hangot!
➠ Találjunk ki egyszerűbb dallamkákat, majd próbáljuk lekottázni őket, ill. írjuk alá a hangok neveit is!


2. Dúr és moll hétfokú skálák


➠ Építsünk fel minél több dúr skálát a dúr-alaptörvénnyel, míg folyékonyan nem mennek!
A következő hangokról indítsuk őket: d, e, f, g, a, h, bé, esz, asz, desz.
Figyeljünk a félhangos lépésekre, merre módosítunk!
Ellenőrizzük:
- ha mindent jól csináltunk, mindegyik skálában 7 hang lesz, a nyolcadik hang visszatér az alaphangra
- módosított hangok száma: d(2#), e(4#), f(1b), g(1#), a(3#), h(5#), bé(2b), esz(3b), asz(4b), desz(5b)
➠ Építsük fel a fenti dúrok párhuzamos molljait is!
➠ Építsünk harmonikus és melodikus moll hangsorokat is!
➠ Írjuk fel őket kottában is!
➠ Természetesen kezdjünk el skálázni hangszerünkön is minél többet! ;)
➠ Találjunk ki egyszerűbb dallamokat dúrban, majd ültessük át őket mollba, ill. fordítva (lásd a fenti video-példát)!
(Azonos fokok a dúr és moll skálában: 1., 2., 4., 5. - a moll skálánál a többi fok /3., 6., 7./ egy félhanggal lefelé módosul a dúrhoz képest.)
➠ Játsszunk fel kisebb dúr/moll dallamokat (jegyezzük is le előtte!) - majd másnap, ha már elfelejtettük őket, fejtsük meg, dúrt vagy mollt hallunk. Végül ellenőrizzük!
Kedvenc zenéinkből is szemezgethetünk...
Az alábbi videóban is hallható néhány példa, próbáljuk kitalálni ezeket is (a végén a megfejtés)!




★ Skálák rendszerezése, hangnem, kvintkör, pentatonok, skála-gyakorlatok -folyt köv a második részben...


Share




CIKKEK - ZENEI BLOG

FŐOLDAL