Zeneelmélet - 2/2. Skálák - landmine

Zeneelméleti sorozat - 2/2. rész

Skálák


E részben rendszerezzük a skálákat, megismerkedünk a pentatonokkal, majd néhány célzott skálagyakorlat következik, melyekkel növelhetjük zenei tudatosságunkat...


CIKKEK - ZENEI BLOG

Kapcsolódó anyagok:
1. rész: Ritmus
2/1. rész: Skálák 1
3/1. rész: Hármashangzatok
3/2. rész: Szeptimakkordok
4/1. rész: Összhangzattan 1
4/2. rész: Összhangzattan 2
5/1. rész: Modális skálák 1
5/2. rész: Modális skálák 2
6. rész: Improvizáció

ÖSSZES CIKK

Share



2019-07-03 • Bejegyzés: landmine


A cikkek tartalmának, anyagainak más helyeken való megjelenítéséhez engedélykérés szükséges!



★ Kezdés előtt olvassuk át a motivációs Bevezetőt!

📹 A cikkek tartalma videós változatban is elérhető!



Ha az előző rész alapján már megtanultunk skálákat építeni, most rendszerezhetjük őket, ill. megvizsgálhatjuk, milyen viszonyban vannak egymással.
(A következő rész leginkább megértést segít, kevésbé gyakorlati. Bár nem érdemes, de átugorható :P)

A rendszerezés abban áll, hogy sorrendbe állítjuk az összes skálát módosított hangjaik száma szerint.

Osszunk fel két részre egy C-dúr skálát:
C-D-E-F / G-A-H-C
Mint látható, mindkét szelet ugyanazokból a hangközökből áll: egész-egész-fél.

Építsük most tovább ugyanezekkel a hangközlépésekkel a második szeletet:
G-A-H-C / D-E-F#-G
- és megkaptuk a G-dúr skálát.

Ez a két hangsor csak egyetlen hangban különbözik egymástól (f/fisz), ezért ezeket rokon skáláknak is hívhatjuk.

Ha megfigyeljük, az új skála a C-dúr V. fokáról indult, majd tovább építve -hogy megmaradjanak a dúr alaptörvény szerinti hangközlépések- fel kellett emelnünk a VII. hangot.
Ez az elv a további skálák esetében is igaz lesz; ez lesz a keresztes skálák iránya.
A b-s skáláknál is van ilyen elv: nézzük meg a következőket:

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!



Általános szabály:
• A #-es iránynál az új skálát mindig az előző V. fokáról indítjuk, és a VII. hangot emeljük; a b-s iránynál pedig az előző IV. fokáról indítunk és a IV. hangot mélyítjük.

Építsük fel a két sorozatot 6#-ig, ill. 6b-ig, majd ellenőrizzük a következő ábrán!

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




A sort természetesen folytathatnánk, a Fisz-dúr után a Cisz-dúr lenne a következő, majd a Gisz-dúr, a Disz-dúr, az Aisz-dúr, stb.
Építsük fel az Aisz-dúrt, szemléltetésképp:
Aisz, Hisz, Ciszisz, Disz, Eisz, Fiszisz, Giszisz, (Aisz).
Látható, hogy egyes hangokat duplán kell módosítanunk, hogy a skála továbbra is megfeleljen a dúr törvényszerűségeinek. Ebben a skálában tehát 10 darab módosított hang van, ami nagyon nehézzé teszi az átlátását és a benne való számolást.

• Ezt kiküszöbölendő, írjuk fel most ezt a skálát enharmonikus hangokkal!
Bé, C, D, Esz, F, G, A, (Bé).
- ami nem más, mint egy Bé-dúr skála.
A bé-dúr csupán 2b-s, amiben jóval könnyebb eligazodni, mint a 10#-es Aisz-dúrban, így utóbbit felesleges és értelmetlen is lenne használni.
Ezeket a felcserélhető skálákat enharmonikus skáláknak is hívhatjuk.

A kvintkör a fenti skála-rendszerezést és az enharmonikus skálapárokat mutatja be vizuális módon:

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




A "kvintkör" kifejezés arra utal, hogy a soron következő skála alaphangja az előzőhöz képes mindig egy kvinttel magasabb, ill. mélyebb: pl. a C-dúrhoz képest az F-dúr (1b) alaphangja egy kvinttel mélyebb, a G-dúré (1#) magasabb.

Mivel kiindulásként mindig a dúr hangsort vesszük alapnak, a mollokat nem szükséges külön rendszerezni. Ha adott pl. egy f-moll, akkor annak módosított hangjai a párhuzamos dúrjáéval (Asz-dúr, 4b) megegyeznek.

Végül fogalmazzuk még meg a hangnem és a skála közti különbséget:

• egy téma vagy dallam hangjainak összessége, ill. egy közös alaphang köré csoportosulása a hangnem;
• a hangnem hangjainak magasság szerint való rendezése a skála.
(A hangnemekről bővebben egy későbbi részben lesz szó.)







Pentaton


Térjünk most rá a pentatonokra.
Ezekben a hangsorokban öt hang van; a hétfokú skálák mellett a legfontosabb skáláink.
Jellegzetességük, hogy kizárólag egész és másfél lépésekből épülnek:
C, D, E, G, A.

Ennél a skálánál is megfigyelhető a dúr és moll jelleg: a fenti, c-ről elindított pentaton dúros (2 egész hanggal kezd), a-ról indítva ugyanez mollos lesz (1 1/2 hanggal kezd) - akárcsak a hétfokúnál.
Nevezhetjük őket (szolmizációs hangokból eredő) lá- és dó-pentatonnak is (lá a mollos, dó a dúros).
(A pentatonok modális megközelítéséről a későbbi részekben lesz szó.)

Építsünk lá- és dó pentatont d-ről indítva!

• d-lá: D, F, G, A, C, (D)
• d-dó: D, E, Fisz, A, H, (D).

A következő dallamok a pentatonok és a hétfokúak közötti hangzásbeli különöbségeket mutatják be.



A hétfokúak hangzása némileg klasszikusabb, karakteresebb; a pentatonoké népiesebb (vagy ha úgy tetszik akár, blues-osabb), ösztönösebb, egyszerűbb - bár ezt nehéz egyértelműen megfogalmazni..


Jöjjön a gyakorlat!


1. Skála-rendszerezés


➠ Építsük végig párszor a skálákat sorrendben, 6#-ig és 6b-ig!
➠ Tanuljuk meg a skálák alaphangjait módosított hangjaik száma szerint (1#=G, 2#=D, 3#=A, 4#=E, 5#=H, 6#= Fisz; 1b=F, 2b=Bé, stb..)
Lásd: a skála-építős ábrán kékkel szedve.
➠ A módosított hangok sorrendjét is érdemes megtanulni (1.#=fisz, 2.#=cisz, 3.#=gisz; 1.b=bé, 2.b=esz, 3.b=asz, stb..)
Lásd: a skála-építős ábrán zölddel szedve.
➠ Válasszunk ki tetszőlegesen skálákat, és mondjuk el, hány előjegyzése van, ill. mik a módosított hangjaik! Pl. E-dúr: 4#-es, és fisz, cisz, gisz, disz.
Ezek pár nap alatt megjegyezhetők, de érdemes az elején újra és újra elővenni őket, amíg be nem ivódnak teljesen.


2. Pentaton


➠ Építsünk lá- és dó pentatonokat különböző hangokról indítva, figyelve a hangközugrásokra!
➠ Természetesen kezdjük el gyakorolni hangszerünkön is minél többet! ;)
➠ Játsszunk fel kisebb lá/dó-pentatonos dallamokat (jegyezzük is le előtte!) - majd másnap, ha már elfelejtettük őket, fejtsük meg, milyet hallunk. Végül ellenőrizzük!
Kedvenc zenéinkből is szemezgethetünk...
Az alábbi videóban is hallható néhány példa, próbáljuk kitalálni ezeket is (a végén a megfejtés)!





Skálagyakorlatok


Minden dallam és szóló skálákból épül fel. Ha egy-egy dal tanulása közben látjuk magát a skálát is, sokkal könnyebb összerakni és megjegyezni is őket. Saját témák írásakor is rengeteget segít, ha már kézben vannak a skálák. Ismeretük sokkal nagyobb tudatosságot és biztonságot ad.
Ha minél többet skálázunk hangszerünkön, az menet közben egyre átláthatóbbá válik majd, ill. sok zenei folyamatot megértünk.

A skálázás nem csak oda-vissza játékot jelent, hanem különféle variációkat is magában foglal. Egyúttal ezek az improvizációk alapjai is.
Nézzünk most néhány gyakorlatot rájuk (mindig oda-vissza gyakoroljuk őket!).

Megjegyzés:

A technikai részletekre itt most nem térünk ki... természetesen ez minden hangszeren más és más, mások az ujjrendek, a kéztartások, a díszítési lehetőségek, stb. Ezekre mindenképp fordítsunk külön figyelmet!



➠ A legegyszerűbbek és leghasznosabbak a szekvenciák, ahol a skálák hangjain lépkedünk ismétlődő periódusokban.
Példa egy triolás és egy tizenhatodos szekvenciára:

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!





➠ Lépkedhetünk nagyobb ugrásokban is, vagy egy meghatározott elv alapján.
Legyünk kreatívak és találjunk ki többfélét - ezek igen hasznosak!
A lenti példában pl. hat hangonként lépegetünk, és mindig két-két hangot ugrunk vissza.

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




➠ Később variálhatunk a ritmusokon is:

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




➠ Gitáron összefűzhetünk külön fekvéseket is:

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




➠ Különböző elemekkel díszíthetjük:

A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!




➠ A skálázás nem egy időszakos folyamat, így ezt folyamatosan érdemes csinálni - pl. gyakorlás előtti bemelegítésként. Kezdjük egyszerűbb elemekkel és csak akkor nehezítsünk, ha már egy-egy formula biztosan megy!
Mindig gyakoroljunk más hangnemben és minél több fekvésben!


★ Aki a fentiek alapos átgyakorlásával végzett, és a skálaképítés terén magabiztos alapra tett szert, továbbléphet a harmadik részre:
3/1. rész: Hármashangzatok


Share




CIKKEK - ZENEI BLOG

FŐOLDAL