Szeptimakkordok, színezőhangok

2019-11-04 • Bejegyzés: landmine

A cikkek tartalmának, anyagainak más helyeken való megjelenítéséhez engedélykérés szükséges!

Szeptimakkordok

A négyeshangzatok nevükből adódóan négy hangból állnak, amik a hármasok mintája szerint továbbra is tercekből építkeznek.
A képlet ezesetben egy hanggal bővül: egy hármashangzatra újabb tercet építünk (ami az alaphanghoz képest egy szeptim hangköz -innen ered a szeptimakkord kifejezés).

A szeptimakkordoknál ugyanúgy érvényes a dúr- és moll minőség (hiszen alapjuk hármashangzat) - viszont kétfajta szeptim is épülhet rájuk. A lenti ábrán láthatjuk a lehetséges példákat neveikkel és jelöléseikkel együtt:

A szeptimakkordok képletei tehát:

• dúr hármas + K7 = domináns 7
• dúr hármas + N7 = major 7
• moll hármas + K7 = moll 7
• moll hármas + N7 = mollmajor7
• szűk hármas + K7 = félszűkített (moll7b5)
• szűk hármas + Sz7 = (teljes) szűkített 7

Megjegyzés:

• a félszűkített egyik angol jelölése m7b5, vagyis egy moll7-es akkord szűkített kvinttel
• a bővített négyesek önmagukban nem lényegesek, ezekről az akkordkötéseknél esik majd szó

Lássunk még néhány példát négyeshangzatokra:

A negyedik és az ötödik akkordban csak három hang szerepel. Dúr és moll négyesek esetén a kvintek elhagyhatók (ez az élő zenében is gyakori), hiszen nem határoznak meg semmiféle funkciót egy akkordban (dúrban és mollban egyaránt T5 van) - ellenben a terccel és a szeptimmel.
Félszűkített és szűkített négyeseknél viszont nem hagyhatók el.

➠ Néhány négyeshangzat felépítve:

1. A7: alap (dúr)hármas: a-cisz-e; arra kisszeptim: g.
2. Emaj7: alap (dúr)hármas: e-gisz-h; arra nagyszeptim: disz.
3. Fm7: alap (moll)hármas: f-asz-c; arra kisszeptim: esz.
4. Do: alap (szűk)hármas: d-f-asz; arra szűkített szeptim: cesz.

A szeptimakkordok is fordíthatók, lássunk néhány példát kottaképben:

Színezőhangos- és alterált akkordok

Ha a szeptimakkordokra további terceket rakunk, ötös-, hatos-, és heteshangzatokat nyerünk.
Vegyünk példának egy Dmoll7 akkordot: d-f-a-c.
Építsük tovább: d-f-a-c-e-g-h. (Ha mégegy tercet építenénk rá, visszajutnánk az alaphanghoz)
Az így kapott plusz hangok a skála szerinti szekund, kvart, szext - de mivel az oktávon már kívül kerültek, jelölésük nem 2,4,6, hanem 9,11,13.

Mivel a Dm7, mint szeptimakkord már önmagában kompakt (a terc meghatározza, hogy moll, a szeptim pedig, hogy moll7-es), így a további hangok már nem adnak hozzá az akkord funkciójához, hangnemi szerepéhez, csak színezik annak hangzását, sajátosabb karaktert adnak neki. A többi hang tehát csak színezőhang. Mivel funkciót nem határoznak meg, a kvinthez hasonlóan bármelyik elhagyható (vagy éppen bármelyik használható színezésként).

A jelölések jelentése Dm esetén:

• Dm9 = d-f-a-c-e (elhagyható: a)
• Dm11 = d-f-a-c-e-g (elhagyható: a vagy e, vagy mindkettő)
• Dm13 = d-f-a-c-e-g-h (elhagyható: a vagy e vagy g, vagy kettő, vagy mindhárom)

Megjegyzés:

• ha ezek a színezőhangok mégis oktávon belülre kerülnek, abban az esetben 2,4,6-ként jelölik őket (pl: Dm6/9 = d-f-a-h-e; a sus jelölés pedig terc helyett szereplő szekundra vagy kvartra utal: Dsus4 = d-g-a, Dsus2 = d-e-a)

D7 esetén pedig:

• D9 = d-fisz-a-c-e
• D11 = d-fisz-a-c-e-g
• D13 = d-fisz-a-c-e-g-h

Az ún. alterált hangok is hasonló, színező szereppel bírnak, viszont hangzásban jóval feszültebbé teszik az akkordokat; ezért ezeket elsősorban domináns 7 akkordoknál alkalmazhatjuk (lásd egy későbbi részben).
Alterálni (azaz fél hanggal módosítani) azokat a hangokat lehet, amelyek az akkord funkcióját nem változtatják meg: így a terc, a szeptim nem - a kvint és a színezőhangok viszont alterálhatók (pl. #5, b5, #9, b9).

Példák alterált akkordokra:

Az 5., 6. akkordban ugyan nincs külön jelölve, de jelen van a 9-es (opcionális) színezőhang is.
Egy akkordban több alterált hang is szerepelhet (7. és 8. akkord).
(Érdekesség továbbá, hogy az első akkord minősége megváltozott: az #5 dúrból bővítettet csinált.)

Az alábbi két példában olyan akkordköröket hallhatunk, ahol az első verzióban sima hármasok és négyesek szerepelnek, a másodikban színezőhangos akkordok. Figyeljük a különbséget!

A Dsus2 akkord hangjai: d-a-e; mivel nincs benne sem terc, sem szeptim (ezért nem hívható D9-nek vagy Dmaj9-nek), a 2-es színezőhangot külön kell jelezni (sus2, esetleg az oktávon kívüliség miatt: add9). Az A7sus4-ből szintén hiányzik a terc - így hiába van oktávon kívül a kvart, sus-ként kell értelmezni.


A perakkordok esetében a basszusban (azaz a legmélyebb hangon) az alaphang helyett egy másik hang szerepel. Bizonyos értelemben egy akkordfordítás is felfogható perakkordként (pl. egy D-dúr tercfordítása esetén a fisz került basszusba a d helyett) - azonban itt nem feltétel, hogy a basszus benne is legyen az akkordban.

Néhány példa:

• Egy H/A akkordnál a perjel előtti hang a fő akkordot, a perjel utáni pedig a basszust jelenti - tehát ez egy H-dúr akkord a-basszussal (a-fisz-h-disz)
• C7/F# = C7 akkord fisz-basszussal (fisz-e-bé-c, ahol a kvintet elhagytuk)
• Gm/E = Gm akkord e-basszussal (e-g-bé-d-g)

A perakkordokkal érdekes harmóniákat, hangzásokat nyerhetünk (lásd a fenti példákban), ill. szép basszusmeneteket is írhatunk. A lenti példában egy két akkordon átívelő menetet láthatunk. Figyeljük meg külön a basszus szólamának ereszkedését! (hanganyag)

Már tudjuk, hogy az akkordok tercépítkezésűek, viszont a fordítások között találkozhattunk már szekund, kvart, és egyéb hangközökkel is.
Akad azonban olyan felrakás is, ahol kizárólag kvart hangközök szerepelnek: ezek a kvartakkordok.
Íme néhány példa:

• egy c-f-bé-e felrakást felfoghatunk C7sus4 akkordként
• egy e-a-d-g felrakást alaphang nélküli C69 akkordként
• egy d-g-c-f felrakást pedig Dm11-ként (bár a kvart oktávon belüli, tehát ez is inkább sus hangzású)

Kvart hangolású hangszereken (mint pl. a gitár) kifejezetten könnyen használhatók: mp3 (Dm impro).