Skálarendszerezés

2019-07-03 • Bejegyzés: landmine

A cikkek tartalmának, anyagainak más helyeken való megjelenítéséhez engedélykérés szükséges!

A skálaépítések után most rendszerezhetjük őket, ill. megvizsgálhatjuk, milyen viszonyban vannak egymással.
(A következő rész leginkább megértést segít, kevésbé gyakorlati. Bár nem érdemes, de átugorható :P)

A rendszerezés abban áll, hogy sorrendbe állítjuk az összes skálát módosított hangjaik száma szerint.

Osszunk fel két részre egy C-dúr skálát:
C-D-E-F / G-A-H-C
Mint látható, mindkét szelet ugyanazokból a hangközökből áll: egész-egész-fél.

Építsük most tovább ugyanezekkel a hangközlépésekkel a második szeletet:
G-A-H-C / D-E-F#-G
- és megkaptuk a G-dúr skálát.

Ez a két hangsor csak egyetlen hangban különbözik egymástól (f/fisz), ezért ezeket rokon skáláknak is hívhatjuk.

Ha megfigyeljük, az új skála a C-dúr V. fokáról indult, majd tovább építve -hogy megmaradjanak a dúr alaptörvény szerinti hangközlépések- fel kellett emelnünk a VII. hangot.
Ez az elv a további skálák esetében is igaz lesz; ez lesz a keresztes skálák iránya.
A b-s skáláknál is van ilyen elv: nézzük meg a következőket:

Általános szabály:
• A #-es iránynál az új skálát mindig az előző V. fokáról indítjuk, és a VII. hangot emeljük; a b-s iránynál pedig az előző IV. fokáról indítunk és a IV. hangot mélyítjük.

➠ Felépíthetjük a két sorozatot 6#-ig, ill. 6b-ig:

A sort természetesen folytathatnánk, a Fisz-dúr után a Cisz-dúr lenne a következő, majd a Gisz-dúr, a Disz-dúr, az Aisz-dúr, stb.
Építsük fel az Aisz-dúrt, szemléltetésképp:
Aisz, Hisz, Ciszisz, Disz, Eisz, Fiszisz, Giszisz, (Aisz).
Látható, hogy egyes hangokat duplán kell módosítanunk, hogy a skála továbbra is megfeleljen a dúr törvényszerűségeinek. Ebben a skálában tehát 10 darab módosított hang van, ami nagyon nehézzé teszi az átlátását és a benne való számolást.

• Ezt kiküszöbölendő, írjuk fel most ezt a skálát enharmonikus hangokkal!
Bé, C, D, Esz, F, G, A, (Bé).
- ami nem más, mint egy Bé-dúr skála.
A bé-dúr csupán 2b-s, amiben jóval könnyebb eligazodni, mint a 10#-es Aisz-dúrban, így utóbbit felesleges és értelmetlen is lenne használni.
Ezeket a felcserélhető skálákat enharmonikus skáláknak is hívhatjuk.

A kvintkör a fenti skála-rendszerezést és az enharmonikus skálapárokat mutatja be vizuális módon:

A "kvintkör" kifejezés arra utal, hogy a soron következő skála alaphangja az előzőhöz képes mindig egy kvinttel magasabb, ill. mélyebb: pl. a C-dúrhoz képest az F-dúr (1b) alaphangja egy kvinttel mélyebb, a G-dúré (1#) magasabb.

Mivel kiindulásként mindig a dúr hangsort vesszük alapnak, a mollokat nem szükséges külön rendszerezni. Ha adott pl. egy f-moll, akkor annak módosított hangjai a párhuzamos dúrjáéval (Asz-dúr, 4b) megegyeznek.

Végül fogalmazzuk még meg a hangnem és a skála közti különbséget:

• egy téma vagy dallam hangjainak összessége, ill. egy közös alaphang köré csoportosulása a hangnem;
• a hangnem hangjainak magasság szerint való rendezése a skála.
(A hangnemekről bővebben egy későbbi részben lesz szó.)

Pentaton

Térjünk most rá a pentatonokra.
Ezekben a hangsorokban öt hang van; a hétfokú skálák mellett a legfontosabb skáláink.
Jellegzetességük, hogy kizárólag egész és másfél lépésekből épülnek:
C, D, E, G, A.

Ennél a skálánál is megfigyelhető a dúr és moll jelleg: a fenti, c-ről elindított pentaton dúros (2 egész hanggal kezd), a-ról indítva ugyanez mollos lesz (1 1/2 hanggal kezd) - akárcsak a hétfokúnál.
Nevezhetjük őket (szolmizációs hangokból eredő) lá- és dó-pentatonnak is (lá a mollos, dó a dúros).
(A pentatonok modális megközelítéséről a későbbi részekben lesz szó.)

Lá és dó pentatont d-ről indítva:

• d-lá: D, F, G, A, C, (D)
• d-dó: D, E, Fisz, A, H, (D).

A következő dallamok a pentatonok és a hétfokúak közötti hangzásbeli különöbségeket mutatják be.

A hétfokúak hangzása némileg klasszikusabb, karakteresebb; a pentatonoké népiesebb (vagy ha úgy tetszik akár, blues-osabb), ösztönösebb, egyszerűbb - bár ezt nehéz egyértelműen megfogalmazni..

Skálaszekvenciák

Minden dallam és szóló skálákból épül fel. Ha egy-egy dal tanulása közben látjuk magát a skálát is, sokkal könnyebb összerakni és megjegyezni is őket. Néhány példa szekvenciákra, ahol a skálák hangjain lépkedünk ismétlődő periódusokban.

➠ Esetleg nagyobb ugrásokban, vagy egy másfajta elv alapján..
A lenti példában pl. hat hangonként lépegetünk, és mindig két-két hangot ugrunk vissza.

➠ Variálhatók a ritmusok is:

➠ Gitáron összefűzhetők külön fekvések is:

➠ Különböző elemekkel díszíthetők: