Szólóépítés, motívum-kibontás -gyakorlat - landmine

Szólóépítés, motívum-kibontás -gyakorlat


A jól felépített gitárszólók általános ismérveivel foglalkozom ebben a részben, ill. néhány gyakorlati példával szemléltetem is őket.


CIKKEK - ZENEI BLOG


2018-06-28 • Bejegyzés: landmine


(A cikkek tartalmának, anyagainak más helyeken való megjelenítése csak engedélykéréssel lehetséges!)



Ha egy-egy nagyobb ívű, esetleg több körös szólóval próbálkozunk, meggyűlhet a bajunk azzal, hogyan tegyük azt végig érdekessé és jól felépítetté. Bizonyos alapelvek szem előtt tartásával a hosszabb szólókat vagy gitárszólamokat is épp olyan karakteressé tehetjük, mint rövidebb társaikat - erről szól majd ez a fejezet.


Szerkezet, felépítés


Nem túl jó ötlet, ha már a szóló elején ellőjük a "poént" (a legjobb ötleteket). Vagyis az első legfontosabb elem, hogy szólóinknak mindig legyen szerkezete, legyen egy időbeni irányultsága: kiindulópontja, kibontakozása, felvezetése, tetőpontja, majd lezárása.
Indítsunk egyszerű (akár csak pár hangos) bevezetéssel, majd az első motívumokat próbáljuk körbejárni, kibontani, variálni. A variációk lehetnek ritmikai ismétlések, visszatérő dallamkák, hangulatbeli elemek.
A variációknak mindig el kell jutniuk valahová - tehát nem érdemes túl hosszasan beléjük ragadni. Emelkedő dallamívekkel sokszor előremozdíthatjuk a szóló folyamát; máskor pedig az alapkör periódusai segíthetnek, amik esetleg részekre tagolhatnak, s könnyebbé tehetik az elkülönítést vagy a fokozást is.

A tetőpont a jól építkező szólókban valahol kétharmad körül található; ezt megelőzi egy felvezetés: sűrűsödő, emelkedő hangok, ritmusok - amit aztán természetesen követhet a katarzis. Esetenként a szóló átvezet egy következő részbe (pl. refrén), ahol nincs szükség feltétlenül lezárásra, de vannak helyzetek, ahol ezzel is kell számolnunk.
Akár megírt szóló, akár improvizálás, ugyanúgy működik minden; minél jobban ismerjük az alapkört, annál jobban tudunk alkalmazkodni, és megfelelőképpen alakítani a szólót, a lezáróhangokat, stb.

A következő példából ragadjunk ki pár elemet a szemléltetés kedvéért. Egy szellősebb, követhető szólóról van szó, egyszerűbb motívumokkal, kidolgozott szerkezettel. Video:





Nézzük át először az alapot.
A zongorás kör (kíséret) akkordmenete a következő:

D#m D#m C# H -4x
G#m7 G#m7 H F#/A# A A -2x
D#m D#m C# H -2x


Az első, négyszer ismétlődő rész hangneme disz-moll (I-VII-VI) - ami a téma végén újra visszatér.
A második rész akkordjai is a kezdőhangnem részei (IV-VI-III), bár kissé saját életet élnek (gisz-mollnak is érezhető, I-III-VII) - kivétel az A akkord, ami egy pillanatra kilép az eredeti hangnemből.

A szólóban felhasznált skálák nem tartalmaznak nagy megfejtéseket, simán disz-moll hétfokúból építkeztem (kivétel 0.29, egyetlen dór hang). A kilógó A akkordra a-líd (=a-dúr, felemelt IV. fokkal) került.


Egy kis elemzés...


Az első motívum (lásd a fenti videón 0.12-ig) a hangnem fontosabb hangjait érinti (alap, terc, kvint), ami így kirajzolja a disz-mollt.
0.12-0.24-ig az első motívum kibontása következett, picike variálással, de követve az eredeti építkezést.
A harmadik ismétlő periódusnál már tovább kellett vezetni a dallamot, hogy ne fulladjon unalomba az első két kör ismétlése. A fentebb említett dór hang egy kis hangulati színezést hoz; ill. a nagyobb hangközugrások elmozdítják egyúttal az alaphangulatot is.
A negyedik körben (a harmadik kör előkészítését követően) magasabb tartományokba ugrok - majd ismét visszaejtem a tempót és az ívet, mert még messze a "kétharmad". Az első nagyobb rész végét ismét a skálás ereszkedéssel zárom (mint az első két részben) - ami egy visszautalás a kiindulópontra:


A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!





A második rész (0.51) szintén mélyen indul, és az ismétlésnél (1.09) lassacskán ismét elkezdem felfelé vezetni a dallamot. A visszatérő rész (1.26-nál) egy jó alkalom az élesebb váltásra (ahol az alap is egyre erőteljesebbé válik). Az 1.38-tól induló motívum a kiteljesedés, itt ér a legmagasabb hangra is a szóló. A levezetés viszonylag gyors, de az első kör skálás ereszkedésének visszatérése miatt hatásos is. A végére egy kis pentaton lépkedés került még, ami végleg leülteti a hangulatot.


Motívum-ismétlések, variációk


Ragadjunk még ki pár részletet. Jöjjön néhány ismétlés, variáció:

A 10.-és 12. ütem között három ízben ismétlődik ugyanaz a ritmusdarabka (pirossal jelölve).
A 12.-és 14. ütemnél négy azonos hangközzel (kvintekkel) emelem a dallamívet (zöld jelölés).
A 14.-és 15. (0.38-0.43), ill. a 16.-és 17. ütem (0.44-0.47) szintén ismétel; a 20.-és 21. ütem (0.57-1.03) nyújtott ritmusai ugyancsak.


A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!







A 25.-és 27. ütem (1.12-1.20) között az ismétlődő nyújtott ritmusok és hangbeli variációi vezetik fel és készítik elő a markánsabb váltást.
A 30-és 31. ütem ritmikai megmozdulása szintén ismétlődik.


A KÉP MOBILON SZÉTHÚZÁSSAL NAGYÍTHATÓ!







Látható, hogy milyen fontos szerepe van az ismétlő- és variálódó motívumoknak, ötleteknek: felvezethetnek részeket, előkészíthetnek váltásokat, és nem utolsó sorban kapaszkodót, fogódzkodót is nyújthatnak a hallgatóknak, szerkezetet adnak a szólónak.





CIKKEK - ZENEI BLOG

FŐOLDAL